Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 26 (150. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - BAGI BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László):
3047 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, kép viselő úr. Most következik Bagi Béla hatperces időkeretben. Öné a szó, parancsoljon! BAGI BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 4. pontjához szeretnék hozzászólni, ami a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervez eteket definiálja. Ennek két neuralgikus pontja van, különös tekintettel az egyesülési jogról szóló törvényre. Először is a tevékenységet akkor ismerné el a törvény - zárójelben megjegyzem, hogy a módosítás előtti törvény is így fogalmaz, amivel egyébként sem lehetett egyetérteni , ha legalább két éve működik fogyasztói érdekképviseletként egy érdekképviselet, akkor lehet majd fogyasztói érdekképviselet. Azt hiszem, ez önmagában is fából vaskarika. Tehát ezt mindenféleképpen jó lenne kioperálni ebből a tör vényből, mert ha egy jogi személyiségű civil szervezet arra alakul meg, hogy fogyasztói érdekképviselettel kíván foglalkozni, értelemszerűen azt fogja csinálni, mert erre alakult. Miért kell kétéves helyben járásra ítélni egy civil szervezetet? A másik pro blémája ennek a pontnak, hogy minden más érdekképviseleti szervezettel szemben minimálisan 50 fős tagsági létszámot ír elő. Ez tulajdonképpen, ha szorosan vesszük, és a magyarországi civil mozgalmakat végigtekintjük, ez a kistelepüléseken létrejövő, jogi személyiséggel rendelkező fogyasztóvédelmi szervezetek létrejöttét gyakorlatilag megakadályozza. Aki foglalkozott ilyen területtel, 50 fős jogi személyiségű civil szervezetet ab start létrehozni, megszervezni, nem egyszerű dolog még egy nagyvárosban sem. T ehát kifejezetten diszkriminatívnak ítélem meg a törvénynek ezt a kitételét, hogy 50 főhöz köti. Javasolnám, hogy nyúljunk vissza az egyesülési jogról szóló törvényhez, és ebben az esetben is azokat a szabályokat alkalmazzuk. A másik észrevételem pedig az ajánlás 10. pontja, amely egy kicsit kapcsolódik az előző vitákhoz. Ebben a fejezetben is a fiatal- és gyermekkorúakat akarjuk védeni lényegében az alkoholtól. Gyógyhatású termékek esetében… - inkább csak a javaslatomat olvasnám föl, mint hogy ezt a szerin tem életszerűtlen törvényhelyet idézzem: kivételt kellene tennünk a gyógyszertári forgalmazásban forgalmazott alkoholos tartalmú termékekkel. Tudniillik, ha ezt a törvényjavaslatot most modellezzük, akkor a 14. életévét betöltött gyermek - zárójelben jegyz em meg, ezt a gyógyszerforgalmazásról szóló törvény szabályozza - hazaviheti a nagymama kábítószertartalmú fájdalomcsillapítóját, de nem vihet haza ugyanannak a nagymamának tyúkszemirtót, ha az történetesen alkoholt tartalmaz, vagy mondjuk, svédcseppet a nagyapának. Teljesen életszerűtlen ez a megközelítés, mert itt az alkoholizmusról van szó, de én még nem hallottam, hogy valaki tyúkszermirtótól vagy svédcsepptől rúgott volna be, vagy így szokott volna rá az alkoholizálásra. Tehát javasolnám, hogy egy kic sit igazítsuk a törvényeinket a törvény alkalmazásához, mert ez teljesen életszerűtlen. (22.20) Ha gyógyszertári forgalmazásban kapható gyógyhatású termékekről beszélünk, ott én nem is nagyon emlékszem - bár lehet, hogy a reform óta van - ilyen szabadpolco s rendszerre, hogy lehet ott turkálni, mint egy ABCben, de jellemzően ott van egy kvázi eladóbeteg vagy gyógyszerészbeteg kapcsolat, ahol kialakul egy információcsere, illetve általában a gyógyszertáraknál még egy törzsközönségről is lehet beszélni. Nem szaporítva a szót, és az időkereten belül maradva javasolom, hogy gondolja meg az előterjesztő ezt az észrevételemet, mert sok vitát, illetve mondhatnám, humoros jelenetet is eredményezhet egykét gyógyszertárban. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) :
