Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
302 hogy erősíteni kell a fogyasztókat védő garanciákat. Ezek a javaslatok egybeesnek a kormány törekvéseivel is. Elég csak arra utalnom, hog y a beterjesztett, földgázellátásról szóló törvénytervezetet, amelyet szintén most fog tárgyalni a parlament, ennek jegyében dolgoztuk ki. Jelentősége miatt külön is szólnom kell a távhőszolgáltatásról, amely az ipari és közintézményi felhasználók mellett mintegy száz településen, körülbelül 645 ezer lakás fűtési és használati melegvízellátását biztosítja. Ezen szolgáltatás tarifája, ahol az ármegállapító a települési önkormányzat, jelenleg mintegy 2025 százalékkal magasabb az azonos komfortfokozatú, más k özpontos hőellátási módoknál. A költségek csökkentése primer oldalon egyrészt a kapcsolt energiatermelés növelésével, másrészt a gázárrendszer olyan átalakításával oldható meg, amely a legnagyobb hőtermelők számára csökkenti a gáz árát. Szekunder oldalon p edig - és ez már összefügg az energiapolitika harmadik pillérével, a fenntarthatósággal - az épületek hőszigetelése, a hőveszteségek csökkentése járulhat hozzá a költségek mérsékléséhez, amelyet a kormány az energiahatékonysági pályázatokkal is segít. A ko rmány az utóbbi célkitűzéseket eddig és a jövőben is segíti az évente meghirdetett pályázataival. (10.10) A fenntartható fejlődés tekintetében az alapvető cél a jelen szükségleteinek a kielégítése, a jövő nemzedékek lehetőségeinek veszélyeztetése nélkül. E z tartalmilag az energiahatékonyság növelését, a nagyobb mértékű energiatakarékosságot jelenti. A 2006/32. EKirányelv kilenc éven át évi 11 százalékos energiamegtakarítást ír elő a tagállamok részére, amelyet 2008. január 1jétől mérnek. Az Európa Tanács 2007 januárjában közzétett energiacsomagjában az európai energiapolitikai dokumentum 2020ig 20 százalékos energiamegtakarítást tart szükségesnek. Az európai uniós dokumentumok azt is előírják, hogy a tagállamok dolgozzanak ki nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveket. A Magyarország energiahatékonysági stratégiája és nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve című dokumentumot elkészítettük, és azt a kormány a múlt heti ülésén elfogadta. Az energiapolitika alapvető céljait több szempontból is szol gálja a nagy hatásfokú, hővel kapcsolt villamosenergiatermelés. A villamos energiának és a hőnek egy termelési folyamatban történő előállítása elsődleges energiaforrások megtakarításával és mérsékeltebb szennyezőanyagkibocsátással jár, így egyaránt hozzá járul a fenntartható energiagazdálkodáshoz és az ellátásbiztonsághoz. Ezért szükséges ezen termelési mód terjedésének támogatása, amelynek eszköze a ma működő, a termelt villamos energia kötelező átvételét biztosító rendszer. Ez egyúttal elősegíti a megúju ló energiaforrások bővülő felhasználását is. A környezet védelme érdekében gondoskodni kell a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének megoldásáról. Ennek érdekében üzembe kell helyezni a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktárolót, és fel ke ll gyorsítani a nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló kutatását, amelynek során a tényleges telephelykutatást mihamarabb meg kell kezdeni. Magyarországnak be kell kapcsolódnia a nemzetközi kutatási programokba. A hazai forrásból származó megújuló energ iahordozók hatékony bővítése növeli az energiaellátás biztonságát, mérsékli az ország energiaimportfüggőségét, csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és új munkahelyeket teremt. Ezeket az előnyöket az Európai Unió energiapolitikája is igyeks zik minél jobban kihasználni, ezért elvárásokat támaszt a tagállamokkal szemben. Előírja, hogy a megújuló energiahordozó bázisú villamosenergiarészarány az Európai Unió szintjén 22 százalékra növekedjen, illetve európai uniós szinten a megújuló energiahor dozók részaránya 2020ra érje el a 20 százalékot. Annak érdekében, hogy a megújuló energiafelhasználás által nyújtott előnyöket minél hatékonyabban ki tudjuk használni, a hazai lehetőségeket reálisan meghatározhassuk, a közeljövőben véglegesítjük a megújul ó energiaforrások felhasználásának növelésére irányuló stratégiát. Tekintettel arra, hogy a szállítási és a közlekedési energia felhasználása az ország teljes végső felhasználásának egynegyedét teszi ki, a kőolajtermékek felhasználásában pedig meghatározó a közlekedés és a szállítás üzemanyagfogyasztása, az energiatakarékosságra, a hatékonyság növelésére ebben a
