Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 26 (150. szám) - Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP), a napirendi pont előadója:
3003 A tenyészállatok kiállításának kérdése jelenleg a Földművelésügyi és Vi dékfejlesztési Minisztérium és hatóságai számára a kutya mint állatfaj tekintetében merül fel különösen súlyos problémaként. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény szabálya alá tartozó kutya esetében ugyanis nagy számban kerülnek megrendezésre elsősorban küllembírálaton alapuló tenyészkiállítások. Ezeken a rendezvényeken a kiállító nevezési díja ellenében állatáról küllemi bírálatot, minősítést, címet és egyéb elismerést kap a szakbírótól. A kiállításokat több kategóriában tartják. Mindeddig a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998as FVMrendelet a tenyészetkiállítások engedélyezése esetében a tenyésztési hatóság szakhatósági közreműködését is előírta, azonban az erre vonatkozó jogszabályi helyet a Magyar Köztársaság Alkotmányb írósága 4/2008as határozatával megsemmisítette, így a tenyésztési hatóság engedélyezési eljárásban történő részvételének a jogalapja megszűnt. Magyarországon évente rengeteg kutyakiállítást tartanak, amelyek esetében a tenyésztési hatósági felügyelet ellá tása fizikailag nem lehetséges. A tenyésztő szervezetek közötti rendkívül rossz viszony miatt folyamatosak az utólagos bejelentések a hatóságok felé az elismert tenyésztőszervezeti hozzájárulások hiánya miatt, a nem jogszabályi előírás szerinti kiállítások ellen. A mezőgazdasági haszonállatoktól eltérően itt nincs állami érdek a kiállításon való hatósági jelenlétre és bírságolásra, ugyanakkor a hatóságnak a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell eljárnia. Az elismert tenyésztőszervezeti rendszer más álla tfajoktól eltérően a tenyészebek esetében nem működik jól, tekintettel arra, hogy a legjelentősebb tenyésztő szervezetrendszerrel rendelkező szervezet nem integrálódott abba bele. Jelenleg is folyik a rendszer újragondolása, de mindennek lezárásáig a tenyé szebkiállítások ellehetetlenítésének elkerülése és a hatóság munkájának ésszerűsítése érdekében célszerű a kiállításszabályozás kérdéséhez rövid időn belül hozzányúlni. Alapvető igény, hogy legyen lehetőség olyan szabályozás megalkotására, amely egyaránt tekintettel van a szabályozandó területen működő magánszemélyek és szervezetek többségének, valamint az államnak az érdekeire is. Az államnak nem áll érdekében egy életszerűtlen és a területen tevékenykedők többségének munkáját ellehetetlenítő szabályozás fenntartása. Fontos megjegyezni, hogy más állatfajok esetében a törvényben szereplő szabályozás működőképes és betölti célját, ezért nem is szükséges jelen pillanatban ahhoz generálisan hozzányúlni. A nemzetközi gyakorlat ezen a területen szintén nem indok olja, hogy ilyen típusú korlátozásra kerüljenek a nem mezőgazdasági hasznosítású állatfajok kiállításai. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vonatkozó jelentésében annak biztosítását kérte, hogy az ebkiállítások, tenyészszemlék tartását kizárólag k özegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi okokból lehessen korlátozni. A törvényjavaslat a valós viszonyoknak megfelelő, a gyakorlatban is végrehajtható szabályozáshoz kíván hátteret biztosítani. Megteremti a feltételét a tenyésztési hatóság felüg yeleti rendszere átalakításának ott, ahol az nem feltétlenül szükséges teljes körben, illetve lehetővé teszi az elismert tenyésztői szervezet kiállítás, illetve árverés tartásához történő hozzájárulásának megszüntetését ott, ahol az a gyakorlatban nem műkö dik. Tisztelt Ház! Törvényjavaslatunk célja, hogy még a tavaszi ülésszak vége előtt találjunk megoldást az ezen a területen kialakult, 1998 óta tartó áldatlan állapotok rendezésére. 2008. október elején tartja a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete 15 é ven belül második alkalommal az Európakutyakiállítást Budapesten. Szeretnénk, ha ez a rendezvény jól sikerülne, és Magyarország nem a különböző kutyatenyésztő szervezetek közti viszálykodásról lenne híres a nemzetközi kutyás társadalomban, hanem végre újr a a magyar kutyatenyésztők nemzetközi szakmai elismertségét jelentené. Ugyanúgy, mint a tavalyi évben, amikor a zágrábi Európakutyakiállításon 180 győztes kutyának volt magyar a tulajdonosa vagy a tenyésztője. A tizenöt évvel ezelőtti sikeres budapesti Eu rópakutyakiállítás olyan jól sikerült, hogy rá két évre Magyarország világkiállítást rendezhetett. Abban bízom, hogy az őszi Európakiállítás
