Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
300 Tekintettel arra, hogy korlátozottan rendelkezésre álló erőforr ásokról van szó, az energia igénybevételének előrelátó tervezése, ésszerű és hatékony felhasználása alapvetően fontos követelmény minden társadalomban. Éppen ezért a jövő nemzedékekért viselt felelősség jegyében és a követendő fő irányok kijelölése érdekéb en állítottuk össze a tisztelt Országgyűlés számára az energiapolitikai koncepciót, amely a másfél évtizeddel ezelőtti energiapolitikát váltja fel. (10.00) Új, de mégsem lehet ismeretlen a beterjesztett anyag, amelyet a kijelölt bizottságok a múlt héten tá rgyaltak. 2007 júniusában a gazdasági és informatikai bizottság energetikai albizottsága első olvasatban már megvitatta az anyagot, kifejezetten azzal a céllal, hogy a nyári időszakban legyen mód és lehetőség széles körű társadalmi és szakmai vita lefolyta tására, ami meg is történt, és annak alapján most a koncepciót - reményeink szerint - véglegesíteni lehet. Úgy gondolom, abban valamennyien egyetértünk, hogy 1993 óta, amikor az Országgyűlés az energiapolitika jövőjéről legutóbb határozott, megváltozott kö rülöttünk - méghozzá alapvetően megváltozott - a világ. Lényeges átalakulások mentek végbe Magyarország nemzetgazdaságában, annak részeként az energiaszektorban, és az energetikai peremfeltételekben is. Miközben mérséklődött a magyar gazdaság relatív energ iaigénye, sajnos tovább nőtt az ország importfüggősége. Magyarország földgázellátása a 90es évek 60 százalékával szemben jelenleg mintegy 80 százalékos mértékben importföldgázra alapozódik. A földgázbehozatal 8590 százaléka pedig a volt Szovjetunió terül etéről érkezik hozzánk. Ezzel egyidejűleg drámai mértékben növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon. Amíg 2000 januárjában 11 dollár volt egy hordó olaj, 2004ben már 31, 2006ban 63 és 2008 januárjában 92 dollár. Ez a hihetetlen árváltozás termé szetesen magával vonta a földgáz árának növekedését is. Mindemellett - és e szükséghelyzetre válaszul - a hazai energiaszektorban is megteremtődtek a piaci verseny feltételei. Egy idejétmúlt, már középtávon is fenntarthatatlan és az olcsó energia illúziójá t hordozó rendszer helyett létrejöttek a szigorú állami kontroll mellett működő, a világpiaci változásokhoz alkalmazkodni képes piaci modell működési feltételei. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal pedig további szempontokat kellett mérlegelnünk az e nergetikai szabályozás során. Mindezekre tekintettel egyre inkább halaszthatatlan feladattá vált a gazdaságpolitika részeként megfogalmazott, a nemzeti preferenciákra alapozott, de az Európai Unió előterébe helyezett rugalmas energiapolitika megfogalmazása . Tisztelt Országgyűlés! Az új energiapolitika az ország számára, az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntartható fejlődés követelményeinek egyaránt megfelelő, főbb irányokat kijelölő, keretjellegű dokumentum, amelyre alapozva elkészülhetnek a kül önböző részstratégiák, mint például a megújulóenergiastratégia és a cselekvési tervek. Azt az energiapolitika nem vállalhatja magára - és nem is feladata , hogy a piaci szereplők számára részletes programot nyú jtson. Ugyanakkor megjelöli azokat a legfontosabb rövid és középtávú feladatokat, amelyek teljesítése a hosszú távú célok elérése érdekében elengedhetetlen. A magyar energiapolitika végrehajtása során hozott döntéseket a nemzeti preferenciák és érdekek ala pján kell meghozni, figyelembe véve az Európai Unió szabályozási keretét, elvárásait, illetve tagállamként vállalt kötelezettségeinket. A jövőbeni állami szerepvállalás az energetikában alapvetően két területre irányulhat. Egyfelől az energiapiaci modell k ialakítására és bevezetésére, annak közvetett eszközökkel való irányítására és folyamatos korrekciójára, másfelől a nemzeti energiapiac külső, nemzetközi feltételeinek alakítására. Az energetikával kapcsolatos döntéseket annak tudatában kell meghozni, hogy a környezet- és természetvédelmi, valamint klímapolitikai előírások várhatóan szigorodnak. Az energiapolitika érvényesüléséhez a lakosság, a gazdálkodó szervezetek, az állami szervek és az Országgyűlés aktív közreműködése szükséges. Ezért a koncepció font os törekvése, hogy orientálja és mozgósítsa a magyar társadalmat az energiapolitikai követelmények teljesítése érdekében.
