Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2910 elnapolta. A bejelentettekre figyelemmel az általános vitát most lezárom, így további képviselői módosító javaslat ehhez az előterjesztéshez már nem nyúj tható be. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend utáni felszólalás következik. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Horváth János képviselő úr, Fid esz: “Nemzeti örökségünkből: Tildy Zoltán” címmel. A képviselő urat illeti a szó ötperces időtartamban. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Folytatom felszólalásomat, Tildy Zoltán köztársasági elnökre emlékezve. A forradalomban 1956. októbe r 28án Tildy Zoltán szerepe úgy lett döntő, hogy amikor az ő rádiószózata elhangzott, az jelezte a forradalom győzelmét: akkor hallgattak el a fegyverek. Korábbi nézeteivel összhangban független, semleges, demokratikus berendezkedésű, többpártrendszerű Ma gyarország foglalkoztatta. Nagy Imrével harmonikusan együttműködött. Felkereste a kiszabadított Mindszenty József bíboros hercegprímást. Hangsúlyozta Tildy, hogy helyre kell állítani Magyarország teljes nemzeti függetlenségét, ki kell lépni a Varsói Szerző désből, és el kell érni a szovjet csapatok kivonulását Magyarország területéről. Ugyanakkor fontosnak tartotta a Szovjetunióval való jó viszony fenntartását. Ilyen platformon tárgyalt Tildyvel a legmagasabb szovjet képviselő, Mikojan és Szuszlov. Úgy ítélt ék meg, hogy vele megegyezni megbízhatóbb, mint bárki mással, Nagy Imrét is számba véve. Így október 30ai nyilatkozatában a Szovjetunió kormánya beleegyezett abba, hogy Magyarország visszatér az 1945ös alapokra, a többpárti demokráciához. Tény, hogy trag ikus hirtelenséggel Moszkva álláspontja megfordult, és a szovjet hadsereg vérbe fojtotta forradalmunkat. Bár kikerültek a Kremlből információk, hogy a Budapestről megkésve visszaérkező Mikojan továbbra is hevesen érvelt Hruscsovval az egyezség betartása me llett, amelyről a megelőző napokban tárgyalt Tildyvel. Amikor november 4én hajnalban a szovjet támadás megkezdődött, Nagy Imre miniszterelnök a jugoszláv követségre menekült. Tildy a parlament épületében maradt, és amikor a szovjet páncélosok támadó pozíc ióba helyezkedtek, akkor utasítást adott az őrségnek az ellenállás beszüntetésére. November közepén félreérthetetlenül elítélve a demokratikus forradalom leverését, eljuttatta az osztrák követségre azt a feljegyzést, amelyben rámutatott, hogy Nagy Imre kor mánya törvényesen alakult meg, és november 4én nem mondott le, tehát a szovjet katonai beavatkozás egy törvényes kormány ellen irányult. Úgy ítélte meg, hogy a szovjet invázió ellenére is van lehetőség a politikai kibontakozásra, a szovjet kormánnyal való tárgyalásokra, sőt, ha úgy adódik, Kádár megkerülésével is. November közepén a Független Kisgazdapárt elnöki tanácsot választott. Akkor már a Kádárcsoport nem kívánt tárgyalni, Tildyt letartóztatták és elítélték, később, 72 éves korában hunyt el. Ezek a vázlatos villanások Tildy Zoltán életéből teremthetnek igényt annak ismeretére, ahogyan ez az államférfi kívánta formálni a zord időket. Nem ritkaság, hogy a felhők beárnyékolják a teljesítményeket. Elszántan hajlandó volt feláldozni népszerűségét is azért , hogy a Szovjetunió őszinte és megbízható barátjának tekintse Magyarországot. Ezért még azt a fájdalmas áldozatot is vállalta, hogy a koncepciós per folyamán - 1947 elején - elhatárolta magát Nagy Ferenctől és Kovács Bélától. Bibliai prófétákkal példálózo tt. Papi hivatásánál fogva nagyfokú felelősség jellemezte. Erről emlékezett a Fény utcai piacon halála előtt Kelemen Sándorral - jó barátommal , amikor az “Isten
