Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÁLLAI ERNŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
2889 realitássá válik, jelenleg a mostani rendszerben képzeltük el, és próbáltuk meghatározni azokat a főbb irányvonalakat, amelyek lehetővé tennék ezt a dolgot. Ugyanúgy, amit Gusztos képviselő úr is felvetett, hogy hogyan lehetséges a képviselet, egyáltalán v alamilyen többséget adni, hogy a kisebbségi közösség is bejusson a parlamentbe, itt van rögtön az alkotmány 70/A. § (3) bekezdése, amely lehetővé teszi azt és nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy olyan kedvezményes mandátumot hozzunk létre Magyarországon , amelyhez valóban a politikai szándék és a politikai akarat szükséges. (17.40) A környező országokban - más jogi környezetben természetesen - viszonylag könnyedén megoldották ezt a problémát. Annyira nagyon nem bonyolult itt sem, bár tényleg nehéz. Mi pon tosan ezt, amit Salamon képviselő úr is mondott, ezt a nem lehetetlen változatot próbáltuk kidolgozni. Azt gondolom, hogy kellene róla tárgyalni, tehát nagyon örülnék és nagyon elégedett lennék, ha újra létrejönne egy ötpárti egyeztetés ebben a kérdésben, mert akkor lehetne azokat a részletkérdéseket kifejteni, csak tudni kellene, hogy vane egyáltalán akarat hozzá, hogy erről beszéljünk. Nagyon sok ügy, ami itt elhangzott, a munkahelyteremtéssel kapcsolatos, a munka világával kapcsolatos, diszkriminációval kapcsolatos kérdések, több képviselő is felvetette ezt az ügyet, amivel pedig úgy állok, mint az egyszerű ember, akinek mindig ugyanaz jut valamiről eszébe: a hatáskör. Akár a médiáról beszélünk, azért nincs munkaügyi fejezet például a beszámolóban olyan mélységben, mert a munkaügyi diszkriminációs ügyek 98 százaléka a privát szférában történik; nincs rá hatáskör. Több bizottsági meghallgatás során is szembesültek a képviselők azzal, felvetették azt, hogy miért nem vizsgálom a különböző médiákban megjelenő negatív hatásokat, és konkrétan mondtak műsorcímeket is, hogy azt bizony meg kellene vizsgálni a kisebbségi ombudsmannak. El is árulom, hogy ott áll az akta az asztalomon, ami nincs hivatalosan megnyitva, mert nincs rá hatásköröm. Azért keresem most a kap csolatot az ORTTvel meg mindenki mással, hogy valamilyen utat, kerülő utat, jobb híján valamilyen kerülő utat találjunk ebben a kérdésben. Ugyanígy reagálnék arra is a hatáskör kapcsán, amit Avarkeszi államtitkár úr mondott. Magyarországon az Alkotmánybír óság valóban értelmezte az ombudsmani hatáskört, megállapította, hogy mi az, ami van, de egyáltalán nem mondta ki, hogy nem lehetne más is. Ráadásul a magyarországi ombudsmani eszme soha nem volt egységes, tehát valamiféle hatáskörbővítés nem járna semmily en egységes rendszernek a felrúgásával, mert soha nem volt és most sem az, már a kezdetektől fogva sem, tehát mi nem követjük abszolút mértékben azt a tiszta skandináv modellt, ami az ombudsmani modell esetében létezik, mondjuk, a világ többi részén. Nálun k több különböző hatáskörrel rendelkeznek már most is a különböző országgyűlési biztosok: az adatvédelmi biztos a kezdetektől fogva rendelkezik a privát szférára való kitekintés jogával, sőt, hatósági jogkörökkel rendelkezik az adatvédelmi biztos; a jövő n emzedék országgyűlési biztosa is kapott olyan jogosítványokat, ami sokkal szélesebben tudja megvizsgálni ezeket a kérdéseket. Tehát szó sincs arról, hogy felrúgnánk valamiféle egységes rendszert, ha ezen elgondolkodunk, és azt gondolom, hogy mégiscsak kell ene valamilyen lépést ebben az ügyben tenni, mert jogosan kérik számon rajtam a képviselő hölgyek és urak, hogy miért nem vizsgálom ezt és azt, de nem tudom, tehát nem tudom egyszerűen megvizsgálni, bármennyire szeretném. Higgyék el, hogy bennem megvan az indulat, de nem tudom ezt megtenni, mert nincs meg hozzá a megfelelő hatáskör. Még fontos, hogy említést tegyek László Tamás képviselő úr kisebbségi véleményéről. Több olyan dolog van, amivel egyetértek, felvetődött több bizottsági meghallgatáson is, hiány olta a társadalmi háttér bemutatását az anyagban. Ezzel bennem nyitott kapukat dönget, mert a kutatói múltam predesztinál arra, hogy egy nagyobb objektív társadalomképet tegyünk hozzá a jövőben, mondjuk, egy ilyen típusú jelentéshez, tehát ez egy fontos és jó ötlet, köszönöm. Viszont ő hiányolta azt, hogy a kormányzati kritika nincs benne a jelentésemben. Azt tudom mondani, hogy mind Farkas Flórián képviselő úr, mind Szászfalvi László képviselő úr idézték a jelentésemből mindazokat a dolgokat, amik szakmai kritikák az éppen hatalmon lévő kormánnyal szemben. Megígérhetem azt is,
