Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (dr. Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2877 hanem a Magyar Demokrata Fórum kívánja azon civil egyesületeknek és alapítványoknak a zászlaját vinni, amelyekkel egyetért. Az egyik legjelentősebb lépés, hogy megalakították a má sodik kisebbségi kerekasztalt - 15 év után - annak érdekében, hogy konzultatív fórum legyen, létrejöjjön a kisebbségek összefogása, közös célok és intézkedések összehangolása. Havonta üléseznek, napirendjükön szerepel a parlamenti képviselet koncepciója, f inanszírozási kérdések, kisebbségi törvény személyi hatálya, a kedvezményes helyi önkormányzati mandátum visszaállítása, illetve a kisebbségi kerekasztal ügyrendje. Erről szinte valamennyi frakcióban levő képviselőtársam már beszélt. A kisebbségek országgy űlési képviseletének elérésére elkészült egy koncepció, csak abban nem állapodtak még meg, hogyan határozzák meg a választásra jogosultak körét. A választói névjegyzék esetében javasolják, hogy ne minden állampolgár, hanem csak az adott közösséghez tartozó k választhassanak, ehhez viszont a nyilatkozat kevés, meg kell határozni a kisebbséghez tartozás objektív kritériumait, és lehetőséget adni, hogy a kisebbségi közösség kontrollt gyakoroljon, és legyen lehetősége a jogorvoslatra is. Súlyos visszaélésekre ad alkalmat a kisebbségi kedvezményes mandátum, ezért javasolja a biztos, hogy független jelölt ne indulhasson, illetve csak azokon a településeken legyen lehetőség mandátumszerzésre, ahol ezt a közösség valóban akarja, és például minimum 30 fő kisebbséghez tartozó él, illetve a kisebbségi jelölt szerepeljen az adott választókerület választói névjegyzékében is. A biztos foglalkozott a kisebbségi önkormányzati rendszer problémáival is. Nem elégséges kimondani, hogy csak a kisebbségek vehessenek részt a választ áson, megfelelő védelem szükséges a tudatos visszaélésekkel szemben, amire az új törvényi rendelkezések sajnos, nem nyújtottak védelmet. Számos olyan településen is létrejött kisebbségi önkormányzat, ahol egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis számban élnek az adott kisebbséghez tartozók. Az aktív és passzív választójog az elektorokat, vagyis a képviselőket illeti meg, több álkisebbségi képviselő elektorként is közreműködött a területi és országos önkormányzatok megalakulásában. Igaz, régen ez sokkal jellemző bb volt, mint a mostani választási rendszer kapcsán. Az elektori rendszer aránytalan, torzulást okoz, például a román kisebbség esetében Békés megyében a 2262 szavazásra jogosultból 1348 szavazott, 65 elektort állított, míg Budapesten a 701 szavazásra jogo sultból 367 szavazott, 75 elektort állítottak. Így nem érvényesül a szavazatok egyenértékűségének az elve. Ezen a Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint változtatni volna szükséges. Magas a 10 százalékos listaállítási küszöb is, mi legalábbis ezt a kér dést így látjuk. Méltánytalan, hogy csak azok a jelölőszervezetek állíthattak közös listát, amelyek már 2006ban együtt indultak. Ez értelmetlen, mert a jelölőszervezetek nem alkothattak választási szövetséget, az elektorok pedig nem voltak kötve az őket m andátumhoz juttató szervezethez. A kampánynak nincs sok értelme, sok kisebbség esetén csak egy listára lehetett szavazni. A Magyarországi Román Országos Önkormányzat alakuló ülésén úgy döntött, hogy a képviselők magyar nyelven esküdjenek, és a tanácskozás nyelve is magyar legyen, noha nyilatkozniuk kellett a kisebbségi nyelvük ismeretéről. A biztos jelentésében is kéri az Országgyűlést, hogy orvosolja a települési és az önkormányzati választások szabályozásával kapcsolatban feltárt hiányosságokat, illetve d olgozzanak ki jogi garanciákat. Itt a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként úgy látom, hogy a 386 országgyűlési képviselőnek nagyon nagy felelőssége van annak érdekében, hogy minél hamarabb megszülethessen ez a jogszabály. Számos esetben nem egyértelmű, j áre és kitől költségtérítés a kisebbségi önkormányzati képviselőnek saját testülete üléseire való utazás esetén; a kisebbségi önkormányzat erről még egyeztet a szaktárcával. Én azt gondolom, minél hamarabb meg kellene oldani ezt a problémát. Kijelenthető, hogy a romaszervezetek és a kisebbségi önkormányzatok is többségében átpolitizáltak, megosztottak. Ez az eredeti elképzelés ellen hat. A kisebbségi önkormányzatok ne
