Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2868 Most megadom a szót Szászfalvi László képviselő úrnak, a KDNP vezérszónokának. SZÁSZFALVI LÁSZLÓ , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Országgyűlés! Ombudsman Úr! Államtitkár Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja nevében mi magunk is támogatjuk az országgyűlési biztos úrnak, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának a 2007. évről szó ló beszámolója elfogadását. Hadd fogalmazzam úgy, hogy a biztos úr beszámolója egyetlen nagy felkiáltójel. Nyilván rengeteg részletkérdésről számol be ebben, ezekről a részletkérdésekről lehet ilyen vagy olyan véleményt kialakítani, lehet róla vitatkoznunk , nyilván itt most többen elmondták, elmondjuk a kritikánkat, a támogatásunkat, az egyetértésünket, de azt gondolom, hogy az egész beszámoló lényege, a csapásiránya egyetlen nagy felkiáltójel vagy felszólítás. Mi magunk úgy ítéljük meg az előző biztos tevé kenységét, hogy ő is igyekezett a maga eszközeivel élni, és igen nagyra tartottuk az ő munkáját, tevékenységét, de a jelenlegi helyzetben, a mai Magyarországon az új biztos úrnak az elkötelezettségét és törekvéseit autentikusnak és legitimnek fogadjuk el t ermészetesen. Az általa felvállalt és felvázolt harcos szószóló szerepet hitelesnek tartjuk, hitelesnek fogadjuk el, és ebben a “harcban” mi magunk is mellette igyekszünk lenni, és támogatjuk az ő erőfeszítéseit. Ilyen összefüggésben pedig azt reméljük, ho gy valóban kezdődhet egy új korszak, ahogyan ő fogalmazza beszámolójának bevezetőjében. (16.00) Ebben a bevezetőben ezt az új korszakot, ha jól értettem és jól fogtam meg az ő fogalmazását vagy a beszámoló fogalmazását, a bizalmat helyezi a középpontba, eg y új bizalom megteremtését, ami a mai bizalomhiányos Magyarországon nem biztos, hogy olyan könnyű dolog lesz, de mindenféleképpen ez a közös bizalom kellene hogy legyen az alapja mindenféle új és előttünk álló nagy feladat megoldásának, az akadályok leküzd ésének. Ahogyan a beszámolóban fogalmazza, az egyik nagy adóssága a magyar politikának, a magyar politikai elitnek, a Magyar Országgyűlésnek a kisebbségek parlamenti képviseletének a biztosítása, megteremtése. Nyilvánvalóan a második kisebbségi kerekasztal megalakulásának is ez az egyik fundamentális oka, de én hiszem és gondolom, hogy nemcsak ez, hanem általában véve a kisebbségek helyzetének a javítása, feltéve, hogy természetesen olyan földi paradicsom nem lesz, amikor százszázalékosan és tökéletesen min den kérdés meg lesz oldva. Itt is el kell mondanunk, hogy talán a kisebbségi jogok kiharcolása is hasonlatos az alapvető alkotmányos jogok érvényesüléséhez, hogy nem lehet egyszer s mindenkorra végérvényesen és tökéletesen ezeket a jogokat száz százalékig megvalósítani, realizálni, de újra és újra minden helyzetben, minden új kihívás közepette meg kell küzdeni, ki kell küzdeni ezeket a jogokat. A második kisebbségi kerekasztal létrehozásának, működésének, gondolom én, a parlamenti képviselet megteremtése me llett a másik fontos célja az önkormányzati rendszer helyretétele vagy megerősítése. Bár bizottsági üléseinken is fölvetődtek azok a kérdések, amelyek kicsit szkeptikus kérdések voltak, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer egyáltalán érdemese még a me gmaradásra, vagy valami egészen újat kellene kitalálni, én azt gondolom, hogy legitim és támogatandó a kisebbségi kerekasztalnak ez a fajta célkitűzése. Mi azt az álláspontot foglaljuk el, hogy az önkormányzati rendszer megerősítésén, megújításán kell dolg ozni nyilvánvalóan az intézményrendszer átvétele kérdésében, ami a beszámolónak egyik nagyon fajsúlyos fejezete, és a bizottsági üléseinken is újra és újra előtérbe kerül és középpontba kerül az intézményi átvételek soksok akadálya, ilyen, olyan, amolyan akadálya - most nem sorolnám ezeket föl, mert nagyon hosszú időt venne igénybe. Mindenesetre az a fajta tapasztalat, ami mögöttünk áll az elmúlt 15 esztendőben, amikor is elindult a kisebbségi önkormányzati rendszer, szeretném aláhúzni, hogy mégiscsak a ki sebbségi önkormányzati rendszer azt a lehetőséget teremtette meg Magyarországon, hogy a nemzeti és etnikai
