Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (dr. Harrach Péter): - FARKAS FLÓRIÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2866 Tény, hogy az elmúlt egy évben 35 százalékkal megszaporodtak a panaszügyek, karakteres lett a biztos szerepe a jogszabály e lőkészítésében, és megszaporodtak az ajánlásokkal befejezett ügyek. A magunk részéről üdvözöljük az elkötelezettséget, és azt reméljük, hogy a továbbiakban a saját maga elé tűzött feladatokat ugyanilyen lendülettel végzi. A továbbiakban a Fidesz és a KDNP véleményét kívánom közvetíteni a beszámoló egyes fejezeteihez. Az ombudsman véleménye szerint a hazai médiában viszonylag egyoldalú kép mutatkozik a nemzeti és etnikai kisebbségekről. Még nagyobb baj azonban az, hogy a kormány tájékoztatási stratégiája hiá nyos, még a közigazgatási szakemberek jelentős része sem tudja megmondani, hogy aktuálisan melyik minisztérium vagy egyéb kormányzati szerv felelős a kisebbségi ügyekért. Éppen ezért a biztos személyes szerepvállalása is biztosítani kívánja ezt a változtat ást, illetve változtatást kíván biztosítani ezen a területen. Szerinte - idézem - folyamatosan érzékeltetni kell a mindennapi közélet eseményeihez való viszonyunkat. Tájékoztatni kell arról is, hogy mit diktál az alkotmányosságnak, illetve a jogállamiságna k való megfelelés követelménye. A második kisebbségi kerekasztal létrehozása fontos lépés volt, frakciónk már megalakulásakor üdvözölte. Nélkülözhetetlen ez a grémium a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldása érdekében is. Egyetértünk az ombudsmann al abban, hogy ez a kérdés nem kerülhető el, azonban fontosnak tartjuk a létszámarányossági elv képviseletét és annak figyelembevételét. A kisebbségi önkormányzati rendszer kritikáját is megfogalmazza a beszámoló. Követelmény, hogy még ebben a ciklusban m egtörténjen a felülvizsgálat, és a szükséges módosítások megszülessenek. Az utóbbi választáskor nyilvánvalóvá vált, hogy továbbra is lehetőség van álkisebbségi képviselők fellépésére, valamint nem pontosak, nem közérthetőek a gazdálkodás szabályai sem, ill etve nem rendezettek; mulasztása van a parlamentnek a kedvezményes mandátumok rendezése kérdésében is. Örülünk ennek az igénynek, és készséggel együttműködünk a szükséges módosítások kimunkálásában. Ami az oktatási ügyet illeti, igen fontosnak tartjuk az ú gynevezett felmenő rendszer kritikáját, egy lehetetlen eljárás példájával bemutatva. Idézem: “Az irányelv esetleges módosítására csak a kisebbségi önkormányzatok egyetértésével kerülhet sor. A problémákra érdemi megoldási javaslatokat is tettünk.” (15.50) A miniszter e levelünket nem továbbította a kisebbségi önkormányzatoknak - írja az ombudsman. Ez az eset megdöbbentő képet fest a kormányban és általában a közigazgatásban uralkodó állapotokról. Az országgyűlési biztos a következő fejezetben egy nagyon súl yos kérdést tesz fel. Ki védi meg a gyermek mindenekfelett álló érdekeit? Ez a fejezet arról szól, hogy mit jelent a kisebbségi gyermekek számára az a helyzet, amely ma az intézményfenntartás területén tapasztalható. Óvodák, kisiskolák százai szűnnek meg, és eközben nem szempont a gyermekek érdeke. Itt a cigányság legnagyobb integrációs terepét számolta fel, rombolta le a kormány. Képviselőcsoportunk álláspontja szerint örvendetes, hogy az ombudsman alkotmányjogként foglalkozik ezzel a kérdéssel. Minden tis ztességes közéleti ember helyett és nevében fogalmazza meg kritikáját. A kritikával egyetértünk, és mi is úgy gondoljuk, hogy ez a játszadozás a kisiskolákkal nem más, mint fiskális szempontok figyelembevétele, a gyermekek, a cigányság érdeke helyett. A sz ociális, lakhatási és gyermekjóléti ügyek taglalása szomorú tükör a magyarországi cigányság mai sorsáról. Tájékoztatást kapunk arról, hogy az e körben benyújtott jelentős számú panasz segélykiáltások halmaza, sok esetben az előítéleteket tartják a panaszos ok helyzetük magyarázatának. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a hatóságok és a közszolgáltatást végző intézmények nemritkán valóban előítéletesen foglalkoznak a cigányügyekkel. Eközben az országgyűlési biztos vizsgálatai a mélyülő szegénység, a segélyezési rendszer és a lakhatás problémáit is feltárták. Idézem: “Sok hátrányos helyzetű roma család jövedelméből nem fedezhetők
