Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2714 hogy úgy működjön a dolog, hogy piacelemző szervezetektől kérünk véleményt, hiszen azok most is adnak véleményt, de még sincs olyan rangra emelve, hogy ha X. cég azt mondja, hogy ez az előirányzat rossz, ennek akármilyen következménye lenne, hiszen egy Y. cég esetleg egy kicsit másként látja. De hangsúlyozom, ha egy kétharmados szervezeti felépítésnek az az ára, hogy ez legyen az Állami Számvevőszéknek egy része, én meg tudná m ezt a javaslatot gondolni. S hadd mondjak egy nagyon furcsa javaslatot, ami itt szintén elhangzott: ha ennek az az ára, hogy euró bevezetéséről állapodjunk meg, én nagyon szívesen részt veszek ebben a szakmai tárgyalásban is az SZDSZ nevében, csak az len ne jó, ha valamit lépnénk. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak, az MDF képviselőcsoportja vezérszónokának. HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitká r Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem is tudom, mivel kezdjem. Talán azzal, hogy szegény Magyarország. Milyen szerencsétlen az az ország, amelyik ilyen politikai elittel van megáldva, hogy amikor tényleg igen fontos törvényeket tárgyalunk, ráadásul hármat, és mind a három törvény kétharmados többséget igényel, akkor 12en lézengünk itt az Országgyűlésben, a kormány pedig egy tiszteletre méltó államtitkárral képviselteti magát? Kit érdekel, hogy mi történik? Egyébként eldőlt. Hallhatták az előttem szólók száj ából, hogy nem lesz meg a kétharmados többség. Itt most végigmegyünk a parlament előírásainak megfelelően vagy a Házszabálynak megfelelően, de ebből az égadta világon nem lesz semmi. A kérdés az, hogy komolyan gondoltuk és komolyan akartuke, hogy legyen e bből valami, hogy tényleg képviselői eskünkhöz méltóan, akár ellenzékben, akár kormányoldalon vagyunk, azt tartjuk fontosnak, hogy az ország előtt álló feladatok, problémák megoldása legyen az elsődleges cél, vagy egymásra mutogatunk, hogy ki a felelős azé rt, mert idáig jutottunk. Na, idáig tudunk elmenni, aztán itt megállunk, az égadta világon semmit nem oldunk meg, és várjuk a csodát. Várjuk azt, hogy majd jön egy következő választás. De ha a másik oldal nyer, ugyanebben a helyzetben lesz, nem változik se mmi, csak a térfelek! A gondolkodás nem változik, hát azzal van probléma, azzal van baj! Ide jutottunk volna, hogy ilyen a politikai közgondolkodás, ami egy normális országot jellemez? Akkor hadd beszéljek arról, hogy miért volt a kezdeti időszakban igen k emény ellenállásunk a törvényjavaslattal kapcsolatban, és miért kell belátnunk azt, hogy nincs más megoldás. A jelen politikai gondolkodáshoz, a jelen politikai kultúrához egy ilyen megoldás szükségeltetik, de azt meg kell jegyeznem, hogy ez nem igazi mego ldás. Ha komolyan vettük volna a feladatunkat, ha a kormány komolyan veszi saját magát, azzal kezdte volna, hogy betartja a törvényeket. Ha azokat a törvényeket, amelyek ma hatályosak, és azért jutottunk ide, mert a kormány nem tartotta be ezeket a törvény eket - majd mindjárt mondom, hogy melyek ezek a törvények , nem vette figyelembe az Állami Számvevőszék minden esztendőben elmondott megállapításait itt, az Országgyűlésben, akkor mi a garancia arra, hogy ezeket az új szabályokat, új törvényeket be fogják tartani? Az, hogy bekerül az alkotmányba, és kétharmados törvények fognak elvileg nagyobb garanciát jelenteni? Biztosan mindnyájan tudják, hogy legalább 15 olyan alkotmányos mulasztásban vagyunk tetten érhetőek, amelyeket az Alkotmánybíróság írt elő. A le grégebbi 15 éves, lehet, hogy van régebbi, de az egyik legfontosabb a kisebbségek országgyűlési képviselete - 15 esztendeje nem tudjuk megoldani! Most akkor mi a garancia arra, hogy egy alkotmánymódosítást követően a mindenkori kormány majd kötelezőnek tek inti magára nézve azt, hogy az alkotmány előírásait be kell tartani? Módosítani nehezebb lesz, mert kétharmad kell hozzá, ilyen szempontból tényleg van ebben valami garancia. Na de, ha a költségvetéssel kapcsolatban először is nem születnek olyan politikai döntések, amelyek 2002ben megszülettek a Medgyessykormány hatalomra kerülését követően, nem győzöm ismételni, és most már lassan én fogom magam szégyellni miatta, hogy mi voltunk az egyedüliek, akik ezt nem szavaztuk meg, mert elég pontosan ki lehetetet t számolni, hogy ennek nagyon súlyos
