Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2703 problémát úgy kell megoldani, hogy visszamegyünk a probléma gyökeréhez, és ha tetszik, ha nem, áttekintjük, hogy az önkormányzatiságnak mik a gondjai, hogyan juthatott ide a 3200 önkormányzat nagy része, és látni fogjuk, hogy ugyanaz a probléma az önkormányzatokkal, mint a BKVval, a kórházakkal vagy a MÁVval, mégpedig az, hogy olyan feladatokat ke ll ellátniuk, amiket a saját bevételükből és az állami normatívákból egyszerűen képtelenek megoldani. Azt is szeretném elmondani, hogy ebben a törvényjavaslatban sajnos nincsenek garanciális elemek. A törvényjavaslat egyáltalán nem tartalmaz szankciókat. M eggyőződésünk, hogy a közpénzek elköltése, felhasználása, mi több, tervezése során ugyanúgy szankciókat kell alkalmazni, mint ha valaki a saját cégét teszi tönkre; akkor az a minimális szankció, hogy elveszti a vagyonát. Ma a közpénzügyekkel mindent meg le het tenni, semminemű szankció nem létezik. Nincs személyes szankció - polgárjogi és munkajogi szankcióra gondolok ; nincs politikai szankció, hiszen láthattuk, 2006ban is már gyalázatos helyzetben volt az ország gazdasága és költségvetése, politikailag m égis ugyanaz a kormány tudott maradni és irányítani. És nincs semmiféle gazdasági szankció sem, tehát még az sincs meg, hogy ha túlköltekezik az egyik kormány az egyik évben, akkor azt a következő évben vonjuk le a kiadások közül, hogy ne kezdjen tiszta la ppal január 1jén, hogy ne kezdhesse el újra két kézzel szórni a pénzt. Visszatérve: a törvényjavaslatnak nagyon komoly szakmai ellentmondásai maradtak. El tudjuk képzelni, hogy ha egy novemberben benyújtott törvényjavaslat van a parlament előtt, akkor egé szen nyilvánvaló, hogy ezek a szakmai szembenállások sajnos megmaradtak. Érthetetlen számunkra, hogy miért kellett így elkezdeni ennek a törvényjavaslatnak a vitáját. Mi hozhat mégis megoldást ebben a kérdésben? Véleményünk szerint ezt a szabályozást sokka l komplexebben kellene kezelni, és azt mondani, hogy társadalmi egyetértés kell abban a kérdésben, mikor kívánjuk az eurót bevezetni. Konszenzussal most már végre meg kell határozni, hogy valójában mikor kívánjuk bevezetni az eurót. Már így is elég nagy le maradásban vagyunk, de talán van annyi tudásunk, hogy ezt meghatározzuk. S ettől kezdve a társadalom minden szereplőjének - legyen az politikai párt, kormánypárt vagy ellenzék - ennek kell alávetni és alárendelni magát. Tehát az euró bevezetésének közös cé lja kell hogy meghatározza ezt követően a közös lépéseinket. Ehhez természetesen szükséges, hogy más dolgokban is képesek legyünk megegyezni. Például abban, hogy az európai uniós pénzek felhasználását nyilvánossá kellene tenni, és az európai uniós pénzek f elhasználásába az ellenzéket be kell tudni vonni. Azt gondolom, hogy ezek az alapvető kérdések. Ha három kétharmados törvényt - köztük a legalapvetőbbet, az alkotmányról szólót is - módosítani kívánunk, akkor a problémának nemcsak egy szűk szeletét kell lá tni és azt a parlament elé hozni, hanem sokkal komplexebben, átgondoltabban kell az adott kérdéssel foglalkozni. Azt hiszem, akkor lehet ebből elfogadott törvényjavaslat, ha sokkal szélesebb szakmai egyeztetés történik. Most is történt egyébként, a Pénzügy minisztérium mégis az eredeti, az általa jónak tartott törvényjavaslat benyújtásához ragaszkodott, és figyelembe nem vette, hogy az általam felsorolt szervezetek mit mondtak. Én azt mondom, a kormány lássa be, hogy ezek a törvényjavaslatok ilyen formában n em támogathatók, a parlament kétharmados többségét ebben a formájában nagyon nehéz lesz megszerezni. (13.50) Arra kérem a kormányzatot és a kormánypárti képviselőket, ne fogadjanak el és ne próbáljanak elfogadtatni a parlamenttel rossz törvényeket. Remélem , ez a kis idő rávilágított a törvény néhány elemére vonatkozóan arra, hogy egyszerűen így, a jelen formájában semmiképpen nem tudjuk ezt támogatni, és sikerült meggyőznöm önöket arról - ahogyan mondta a pénzügyminiszter úr , hogy még nem késő, mert még s zerintünk sem késő. Hogyha valóságos egyeztetés történik, és valóságosan kompromisszumkész a kormányzat arra, hogy elfogadja az ellenzék és más szervezetek véleményét, akkor igenis, lehet még ebből a törvényjavaslatból törvény. Döntse el a kormány, hogy mi t szeretne. Azt szeretné, hogy egy jó kommunikációs pályát nyisson, amivel el lehet járni a televíziókba, és el lehet mondani, hogy lám, ez
