Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2700 előrehozott választással akar rendet te nni az országban, hogy előrehozott választással akarja a közpénzügyek felhasználását is egyébként rendezni, és nem pedig úgy, ahogy most azt önök javasolják. A második kérdés, amit fölteszek negyedóra után (Keller László: Eddig még semmit nem mondtál.) - h iszen van bőven időm, hiszen 40 percre emelkedett tegnap a parlament döntése által a felszólalási idő , hogy mi is az önök által beterjesztett törvényjavaslat célja, és hogyan került ide ez a törvényjavaslat. Akkor itt szeretném gyorsan elmondani, nehogy azt higgyük, hogy az előttünk álló törvényjavaslat bármiféle konszenzust is takar. A következő történt ugyanis. Az elmúlt év júliusában valóban elkezdődtek a tárgyalások, szépen haladtak, és eljutottunk addig, hogy már esetleg egy törvényjavaslat szövegéve l is meg tudunk ismerkedni, mígnem az egyik szép egyeztetési napon bejelentette a pénzügyminiszter, hogy ő holnap ezt a kormány elé szeretné vinni, és elképzelhető, hogy pénteken már az Országgyűlés elé fog kerülni a törvényjavaslat. Mi ott hevesen tiltako ztunk, hogy nem erről volt szó, itt nincs alapkérdésekben konszenzus és egyezség. Senkit nem érdekelt, akkor nem számított egyébként, hogy mit mond a Fidesz és mit mondanak a többi pártok, ment végig a maga útján, és két nap múlva már a parlament előtt vol t a törvényjavaslat. (13.30) Az, hogy nem kezdte meg az Országgyűlés a vitáját, teljesen nyilvánvaló, hiszen ez már akkor kudarcra volt ítélve, és nem a szándék miatt, hanem elsősorban a tartalma miatt. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a törvényja vaslat céljával egyet lehet érteni. Egyértelmű célja az, hogy a költségvetés egyensúlyát, egyenlegét javítsa, a hiányt csökkentse, az eladósodás növekedését megállítsa, és egyértelműen olyan intézményi és szabályozási környezetet hozzon létre a költségveté s elfogadása, felhasználása és módosítása kapcsán, amely mindenki számára érthető, átlátható. Én azt gondolom, ezekkel a célokkal alapvetően egyet kell és egyet lehet érteni. Azonban engedjék meg, hogy nem a Fidesz által mondott véleményt, hanem néhány nem zetközi szervezet, hazai szervezet véleményét a benyújtott törvényjavaslatról elmondjam. A Nemzetközi Valutaalapnak nagyon egyértelmű a véleménye, azt mondja, hogy az a reáladósságszabály, amihez érthetetlen módon nagyonnagyon ragaszkodik a Pénzügyminisz térium, nem átlátható és nem transzparens. Ez a Nemzetközi Valutaalap véleménye. De nézzük meg, hogy mi a véleménye a Magyar Nemzeti Banknak ugyanerről a kérdésről: azt írja, hogy a reáladósságszabálynak ugyan vannak előnyei, mert a fiskális politika közé p- és hosszú távú fenntarthatóságára koncentrál, a hátránya ugyanakkor, hogy nem egy közismert fiskális szabály, amelynek az előterjesztésben leírt működése meglehetősen bonyolult és nehezen kommunikálható. Emellett a szabály nem tartalmaz semmi célkitűzés t a nemzetközi mércével magas hazai újraelosztási arány csökkentésére vonatkozóan. Véleményünk szerint - tehát mondja a Magyar Nemzeti Bank - az elmúlt évek sorozatos költségvetési elcsúszásai miatt erodálódott fiskális hitelesség helyreállításában rövid t ávon célravezetőbb lehet egy egyszerűbb és ezáltal könnyebben kommunikálható és számon kérhető fiskális szabály. Egyetértve az IMF szakértőinek véleményével, jelen helyzetben az MNB is erősebbnek, egyszerűbbnek és transzparensnek tartja a kiadási oldalra v onatkozó szabályokat a javaslatban megfogalmazott reáladósságszabálynál. Véleményünk szerint nincs alternatívája annak, hogy a közeljövőben a kiigazítás nagyobb része a kiadási oldalon történjen. Az arányok megítélése természetesen eltérhet a kiadási plaf on éves növekedési ütemének rögzítésekor, meg is jelenhet, így korlátozottan megmaradna a fiskális politikai választás szabadsága a különböző bevételi és kiadási szintek között. Ennél egyértelműbben, nem hiszem, hogy fogalmazni lehet: a Magyar Nemzeti Bank azt írja le, hogy a Fidesznek igaza van, és a kiadási oldalon kell rendezni a problémákat. Egyébként nem ismeretlen szabály ez, hiszen az MSZPs képviselőknek emlékezniük kell, hogy amikor László Csaba volt a pénzügyminiszter, akkor volt ilyen kezdeményez és, hogy három évre előre meg kell határozni a költségvetés főszámait, amit egyébként az Országgyűlés törvénybe is
