Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - LENGYEL ZOLTÁN (független): - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP):
2681 voltak azok a kirohanások, hogy itt új feladatokat terhel ez a törvény az iskolákra. Nem, ott eddig is folyt a munka, csak az a jó, ha összhang van eközött. A harmadik megjegyzésem: az oktatás minőségéről Ékes képviselő úr jelezte, hogy korábban magasabb színvonalú volt. Minden elemzés arra mutat, hogy sok feltétele van a jó iskolának, de jó pedagógus kell hozzá, és éppen a kezdő tanárok bérére vonatkozó javaslat hátterében az a stratégiai célkitűzés van, hogy több tehetséges fiatal jelenjen meg pedagógusk ént az iskolákban, mint jelenleg. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Lengyel Zoltán független képviselő következik kettő percben. Parancsoljon! LENGYEL ZOLTÁN (független) : Köszönöm a szót. Tis ztelt Képviselőtársaim! Minden annyit ér, amennyi megvalósítható belőle, főleg akkor, hogyha ez hatékony. Gondoljuk végig egy képviselőtestület döntését akkor, amikor egy kistelepülésen a hét képviselőből van egy iskolaigazgató, egy nyugdíjas iskolaigazga tó, egy óvodavezető, egy gyermekjóléti szolgálati munkatárs. Milyen döntést lehet hozni egy ilyen képviselőtestületnek az előttünk fekvő javaslat tükrében? Én úgy gondolom, hogy ez már eleve a döntésképességet határolja be, ergo az előttünk lévő anyag éle tképességét fogja megkérdőjelezni. Valóban vannak kistelepülésen nagyon jól működő iskolák, én is tudok a saját választókerületemben egy olyan települést mondani, ahol összesen hétszáz- egynéhányan laknak, és iskolát bővítettek, és a szomszéd településekrő l is csábítanak el gyerekeket. De el tudom mondani ennek az ellenkezőjét is, ahol iskolabusszal szállítják az egyik településre a jól menő szülők gyerekeit, és ugyanarról a településről retúrban pedig a szegény sorban élő szülők gyerekeit a szegények iskol ájába. Úgy gondolom, hogy jobban föl kellene mérni a kistelepülések oktatási helyzetét és a képviselőtestületek mozgásterét, még mielőtt beavatkozunk egy ismételt kényszerrel az életükbe. Lehet, hogy nem vették annak idején a pedagógiai programokat az isk olák és az önkormányzatok, egy biztos, ollózást én is láttam, nem egyet és nem kettőt, ami azért majdnem ugyanaz volt, minthogyha vették volna. Én arra kérem önöket, hogy a szakma hozzáértő javaslatokkal tegye ezt a törvényjavaslatot életképessé, vagy pedi g az előterjesztő vonja vissza. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Tóth Tibornénak, az MSZP képviselő asszonyának. TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtárs aim! Azt gondolom, utoljára szólok. Összefoglalva el szeretném mondani, hogy ez a jelen törvény egy keret, amely lehetőséget ad arra, hogy az iskolák és óvodák működése a minőség irányába tolódjon el, ami azt jelenti, hogy gyerekeink esélynövelését szolgál ja ez is, éppúgy, mint az “Új tudás” program, amelyet büszkén mondok el sok helyen és sokszor, mert úgy gondolom, hogy egy nagyon jelentős anyagi lehetőséget biztosít a közoktatás fejlesztéséhez. (12.00) Nem csak pénz kérdése - mondom Babák képviselőtársam nak , természetesen, ha sok pénz van, az nem garanciája a minőség egyenes arányú emelésének, sem az osztálylétszám. Ezt tudományos kutatások igazolják. Működtek vidéki iskolákban nagyon pici osztályok, amelyek sok helyen nagyon eredményesen dolgoztak, de nem volt arányban az ottani teljesítményemelkedés a pénzbeli ráfordítással. Azt gondolom, hogy a meglévő pénzeszközeinkkel kell azt elérni, hogy a lehető legjobb tudást kapja meg ma Magyarországon minden egyes gyermek, szülessen akár tanyán, akár
