Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 18 (123. szám) - Határozathozatal részletes vitára bocsátásról: - A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH JÁNOS, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: - ELNÖK (Mandur László):
269 került és politikai üggyé vált, azt gondolom, közös ügyünkké vált. Gondolkodásmódunkban is mindinkább teret nyer az a szemlélet, miszerint mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy milyen világot adunk át gyermekeinknek, a jövőnek. Úgy kell élnünk, hogy a meghozott döntésein k ennek a felelősségnek a jegyében szülessenek, és ez természetesen nemcsak Magyarországra vonatkozik. A környezeti elemek és az emberi egészség védelme érdekében sokszor világméretű összefogás szükséges, a stockholmi egyezmény egy ilyen világméretű összef ogás egyik eleme. Ehhez kérem a tisztelt Ház hozzájárulását, együttműködését. Az egyezmény 2004. május 17én lépett hatályba. (Zaj. - Az elnök csenget.) 150 részes állam van, hazánk az elsők között, már 2001 májusában aláírta az egyezményt. A mostani parla menti döntésünkkel a jövő iránti elkötelezettség mellett tennénk tanúbizonyságot. Kérem, hogy támogassák az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Horváth Jánosnak, a külügyi bizottság előadójának, ötperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr, parancsoljon! DR. HORVÁTH JÁNOS , a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója : Tisztelt Országgyűlés! A külügyi és határon tú li magyarok bizottsága megtárgyalta az itt előttünk lévő törvényjavaslatot a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokról szóló stockholmi egyezmény kihirdetéséről. Azért tartottuk fontosnak alaposan mérlegelni a bizottságban ezt a törvényja vaslatot, mert a téma maga jelentős az ország gazdasága, népe számára, de azonkívül a tekintetben is, hogy hogyan látszik Magyarország a szomszédaink részéről és szerte a világban. Különösen téma volt az, hogy Magyarország környezetvédelmi tevékenységei az elmúlt évtizedek során hogyan is alakultak. Hogyan állunk ma? Ezelőtt 3040 évvel Magyarországnak olyan híre volt a környezetvédelmi kérdésekben, hogy elöl járt, éllovas volt a DDT meg az egyéb tudományos ügyek vizsgálatában. Azt a kérdést tettük fel a bi zottságban a kormány képviselőjének, hogy hogyan is állunk e tekintetben, ugyanis az, hogy ki kereskedik velünk, és milyen beruházások várhatók, az jelentős mértékben attól függ, hogy hogyan látszik ez az ország, a mi országunk azok szemében, akik velünk k ereskednek vagy itt beruházást végeznek. Nem kívánom most, tisztelt Országgyűlés, részletezni vagy még csak vázlatosan sem ismertetni (Zaj. - Az elnök csenget.) , hiszen előttünk van ez az eléggé jól kidolgozott okmány. A lényege az, hogy a bizottság alapos vizsgálódás és vita után mégis arra az egyezségre jutott, hogy elfogadjuk, és az Országgyűlésnek is elfogadásra ajánljuk. Ez a jelentésem, tisztelt Országgyűlés. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, ké pviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalásokra kerül sor, a nemrég módosított házszabályi előírásoknak megfelelően 1515 perces időkeretben. Kérdezem, kíváne valaki szólni, gombnyomással jelezze. (Nincs jelzés.) Úgy látom, nincs ilye n képviselő. Megkérdezem az államtitkár urat, hogy a bizottsági állásfoglalásra… (Jelzésre:) - nem kíván reagálni. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Módosító javaslat nem érkezett, így részletes vitára nem kerül sor, most a határozathozata l következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/4670. számú törvényjavaslatot a benyújtott pontosításokkal együtt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
