Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2654 A teljesítményelv erőteljesebb alkalmazása érdekében a vezetők jutalmazási és premizálási rendszere is változik. A kinevezett vezetők számára a rendes juttatáson felüli díjazás csak előre meghatározott módon, pré miumként fizethető, munkáltatói mérlegelési jogon alapuló jutalomban nem részesíthető. A jutalmazás kizárólag a megbízott vezetők számára biztosított lehetőség, de csak a vezetői tevékenység körén kívül eső szakmai feladataik ellentételezésére szolgálhat. Szigorúbbá válnak a vezetői tevékenység körében okozott károkért való felelősség szabályai is. A magasabb vezető az általa gondatlanul okozott károkért is teljes mértékben felel, ha pedig a kárt nem vezető tevékenysége keretében okozta gondatlanul, felelős sége hathavi átlagkeresetéig terjedhet. Ugyanez a kártérítési mérték irányadó akkor is, ha a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg. E jogszabályok függetlenek attól, hogy kinevezett vagy megbízott vezetőről vane szó. A j avaslat másik célja a közalkalmazotti törvény felhatalmazó rendelkezéseinek teljes átdolgozása. Az alkotmány 2006. június 3ától előírja a minisztereknek, hogy a törvényi vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendelet et adjanak ki. A felhatalmazások tehát nemcsak szabályozási lehetőségek, hanem jogalkotási kötelezettséget is jelentenek az ágazatért felelős tárcavezetők számára. A közalkalmazotti törvény felhatalmazási rendszere ez idáig csupán lehetőségeket tartalmazot t, amelyeket a jogalkotók alacsonyabb szinten, választásuktól függően töltöttek ki tartalommal. A javaslat ezért az üres felhatalmazásokat törli, a törvényben rendezendő kérdéseket pedig, például az összeférhetetlenség szabályait, megfelelő szinten alkotja újra. Pontosan megfogalmazza, hogy melyik felhatalmazással, melyik ágazat tekintetében kell és lehet élni. A többi ágazatban is előforduló munkaköröknél - például egyes oktatói, egészségügyi munkakörök - annak végrehajtási szabályainak a rendelkezéseit ke ll alkalmazni a többi ágazatban is, amelyet a főágazat szerinti miniszter alkotott meg. Ez alól csak a honvédelmi és a rendészeti ágazat képez kivételt. Mindamellett a szabályozás arra is törekszik, hogy a törvényi felhatalmazások köre ne forgassa fel a je lenlegi 26 végrehajtási jogszabályban rendezett kérdések rendszerét, és ne nehezítse meg indokolatlanul a jogalkalmazók helyzetét. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A két fő szabályozási terület mellett engedjék meg, hogy említést tegyek néhány kise bb, de szintén fontos kérdésről. Az előrehozott nyugdíjjal összefüggő felmentés szabályait az ez év januári módosításhoz képest még életszerűbbé teszi a javaslat, amikor lehetővé teszi, hogy a felmentését ne csak az kérje, aki a kérelem időpontjában rendel kezik az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel, hanem az is, aki várhatóan a jövőben, a felmentési idő alatt szerezné meg azokat. Így lehetővé válik, hogy pont akkorra fejeződjön be a felmentési idő, és szűnjön meg a közalkalmazotti jogviszony, amikor tól már folyósítható számára a nyugdíj, ezáltal nem esik el a nyugdíja egy részétől közalkalmazotti jogviszonya fennállása miatt. A felhatalmazó rendelkezésekkel összefüggésben át kell tekinteni a törvény néhány jogintézményét. Így például nem végrehajtási rendeletben szereplő többletelőírás, hanem törvényi általános szabály lett a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a büntetlen előélet és a betöltött 18. életév, amely alól végrehajtási jogszabály adhat kivételt. Az új szabályok szerint a magyar államp olgárok mellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek is lehetnek közalkalmazottak, a magyar nyelvtudás azonban megkövetelhető. A minősítést a törvény eddig nem szabályozta, és a különböző végrehajtási rendeletek másmás megoldást tar talmaztak. Ehelyett most egységes, garanciális jellegű anyagi és eljárási szabályok kerülnek a törvénybe, és a teljesítményelv alapján annak kimondására kerül sor, hogy a beosztottak esetén is minősítés a feltétele a garantált minimumilletménytől való pozi tív eltérésnek. Az összeférhetetlenségi előírások szintén törvényi szintre kerülnek. A minden ágazat vonatkozásában érvényesülő általános szabályok mellett speciális ágazati összeférhetetlenségi esetek előírására is sor kerül, például a kutatás, nemzetbizt onság, katasztrófavédelem területén.
