Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 19 (147. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
2613 törvényszövegben, nevezetesen, hogy a közoktatási intézményt irányító főigazgatónak a közoktatási feladatellátása kiveendő lenne az eddigiekből. Magyarán, kötelező óraszámot nem írna elő az eredeti törvény. Azt gondoljuk, hogy ez nem szerencsés. Közoktatási intézmény élén álló vezetőnek a hétköznapok napi gyakorlatából is illik a közoktatás dolgaival tisztában lenni. A 24. ajánlási pontban, ami bérezésekkel, többletjuttatásokkal foglalkozik, azt kívá njuk pontosítani, hogy az eredeti szándék negatívumait tompítani lehessen. Ugyanis az eredeti szándék a pályakezdő pedagógusok számára nyújtana többletjuttatást, ez az ajánlási pont pedig úgy fogalmaz, hogy az átlagostól eltérő feladatokat ellátó pedagógus okat illetne meg bizonyos fajta többletjuttatás, és nem csak és kizárólag a pályakezdőket. Annál is inkább fontos ez, mert rámutattunk arra, és most is fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy azon túlmenően, hogy ez bérfeszültséget is okoz, és egy bizonyos i deig tartó többletjuttatás után még nagyobb lesz a késztetés a pályaelhagyásra, nem látjuk biztosítottnak hosszú távon az ehhez szükséges forrásokat. Tartunk attól, ami eddig is volt, hogy a beígért többletjuttatásokat az önkormányzatok nyakába lőcsölik, a kik viszont képtelenek lesznek ezt kifizetni, és ez további munkahelyelvesztéseket és iskolabezárásokat eredményezhet, tehát pont ellenkező hatást vált ki. Érdemes teljesítményhez kötni, többletfeladatokhoz, az átlagos terheléstől eltérő feladatokat ellátó pedagógusokra generálisan kiterjeszteni, nem pedig bizonyos életkori helyzetet preferálni. Ráadásul azt se felejtsük el, hogy az oktatásügyben a legelső probléma manapság inkább az, hogy nincs elég álláshely, nem pedig feltétlenül önmagában a pályakezdő p edagógusok kérdése az, ami meg tudja váltani a világot. Az ajánlás 26. pontjában, azt gondoljuk, túl sok az a kör, amit a rendeletalkotás keretei közé utalna a törvény. Szerencsés lenne itt némi kereteket szabni törvényi szinten is a tekintetben, hogy mett ől meddig mozoghat a kormányzat. A legaggályosabb kérdéseket a 29. pontban szereplő módosító indítvány tartalmazza. Ez egész egyszerűen visszavonná, törölné azokat a pontokat, amelyek alkotmányos aggályokat vetnek fel, nevezetesen, hogy egy kétharmados önk ormányzati törvényt hogyan akarnak kijátszani. Olyan kérdéseket kíván visszavonni, amelyek egész egyszerűen jogi nonszenszek. Csak utalnék rá, hogy ilyen megfogalmazások vannak az eredeti szövegben, hogy olyan intézményeket is önkormányzati oktatási intézm énynek kell tekinteni, ami egyébként nem az, illetve “ellenkező bizonyításig vélelmezni kell azt, hogy…”. Ez gyakorlatilag az a megfogalmazás, amikor az ártatlanságot kellene védeni vagy bizonyítani. Tehát egész egyszerűen jogi nonszenszek sokaságáról van szó. Arról nem is beszélve, hogy a közigazgatási úton hozott oktatási hivatali határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen, csak bíróságon. Ez megint csak nonszensz a jogeljárási gyakorlatban. Tehát jó néhány olyan bekezdése van a 11. §nak, amelyeket elh agyni javasolunk pontosan azért, hogy ezeket a jogi buktatókat ki lehessen védeni. Még egyszer ismétlem, ezek alkotmányossági aggályokat is felvető ügyek. Csak szeretnék emlékeztetni arra, hogy jó néhány törvény esetében volt már erre példa. Mindig felhívt uk rá a figyelmet a parlamentben, és ezek mindig süket fülekre találtak, és utána az Alkotmánybíróságnak kellett kimondani. Azt gondolom, szerencsés lenne azt megcselekedni, ha egyszer egy kicsit értőbb füllel hallgatnánk az ilyen természetű kritikákat. Kö szönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett TataiTóth András, az MSZP képviselője. Parancsoljon, képviselő úr! TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretnék erre az utóbbi megjegyzésre reagálni. Ahogy említettem az imént, a fellebbezési jogot az általános államigazgatási eljárásnak megfelelően tisztáztuk a módosító indítvánnyal. Egyébként a 29. pontban az aggál yoknak egy nagyon egyszerű
