Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 11 (121. szám) - Bejelentés politikai vita kezdeményezésének visszavonásáról - Döntés napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. december 17-ei ülésén elfogadott “az egészségbiztosítási pénztárakról" szóló törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MIKOLA ISTVÁN, az egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
27 A miniszter asszony mondata meglepett: “államilag működtetett társadalombiztosítás nem tud eltávolodni a napi politikától”. Milyen érdekes, hogy Franciaországban el tudo tt! Franciaországban a világ legjobbnak minősített egészségügyi ellátórendszere működik, szigorúan állami kézben tartott rendszer, három nagy ágazati jellegű biztosítóval, külön nagy biztosítójuk van a munkavállalóknak, külön a vállalkozóknak és külön a me zőgazdasági dolgozóknak. Állami rendszer, ahol nem kell vizitdíjat fizetni, a világ legjobban működő rendszere, amiben direkt, közvetlen politikai behatásokkal nem kell és nem is lehet számolni. Sajnos azt kell mondjam, ebben az új törvénytervezetben sincs valódi, a betegek jobb ellátásáért folyó versenynek a nyoma sem. Először is a piacra lépést korlátozzák, utána pedig, azt kell mondjam, a közfinanszírozás állami garanciája és a pénztárak szerződéskötési monopóliuma mellett nincs is semmiféle verseny, de legalábbis a betegért folyó verseny nem képzelhető el. Még azt is megkockáztatom, hogy a profitért folyó verseny sem képzelhető el, hiszen ezek a magánpénztárak - vagy nem is tudom most már, hogy nevezzem , magánirányított betegellátást folytató, 20 milli ó forintért megalapított kis egységek, amelyek százmilliárdos forrásokat kezelnek, nyilvánvaló, hogy kartellekbe fognak tömörülni, és nyilvánvaló, hogy megegyeznek egymás között, majd a megegyezést követően a hatalmas érdekérvényesítő képességüknél fogva m indent el fognak érni, amit akarnak, kisebbségi tulajdonosi státusukban is, de nem sok idő kell ahhoz, hogy megszerezzék a többségi tulajdont, és visszaálljon az eredeti koncepciónak megfelelő állapot - ezt Kökény Mihály úrnak szeretném mondani , az erede ti állapot a többbiztosítós rendszer, amely sehol a világon nem vált be, és óriási pénzfelhajtó, forrásfelhajtó hatása van. Nagyon komoly aggodalmat jelentett a bizottsági vita kapcsán is - és nem oszlott el ez a korábbi aggodalom bennünk , hogy kevesebb pénz fog jutni az ellátásra. Egy nagyon egyszerű ki számítás: a törvény 2 százalékos profitot enged meg a magánbiztosítóknak, illetve ebben maximálja a profitképzés lehetőségét, a saját működési költsége 3,5 százalékig mehet, ha ehhez hozzáveszem még a bi ztosításfelügyelet körülbelül 1 százalékos hozzájárulását a működési költségekhez, akkor azt mondom, hogy legalább négyszeresére fog emelkedni a rendszer működési alapköltségvetése, költsége, ami annyit jelent, hogy a jelenlegi 1,51,6 százalékos saját műk ödési költséggel dolgát végző OEP helyett egy négyszeres forrásigény jelentkezik, ami legalább százmilliárdos többletkiadást jelent. Persze felvetődik a kérdés, hogy honnan fogják ezek a magán- vagy magánszektort is tartalmazó pénztárak ezeket a többletfor rásokat nyerni. Hát, ha a nemzetközi gyakorlatot nézzük, akkor a következő helyekről. Az első a lefölözés - nyilván a hosszú távú, egészségre számítható, nagy kiadásokat még nem indukáló tagokat fogják maguknak megszerezni. Miért ne tennék? Hiába állít gar anciákat a törvény, Amerikában is állít, máshol is állít, mégis a lefölözés rafinált módszerekkel mindenhol folyik. Az elégedetlen tagok átléptetése, főleg azon elégedetlen tagok átléptetése, akik nagy ráfordítási igényű betegségben szenvednek, ugyancsak e gy forráskímélés lehetősége ezeknek a pénztáraknak. Végül a tömeges alulkezelés, amit a világon sok helyen látunk, az úgynevezett egymással versenyző biztosítók megszállta egészségbiztosítási piacon. Ha ezek a kartellek létrejönnek, akkor pedig nyilván el fogják érni a járulékemelést - jókat mosolygok azon, hogy nem lesz járulékemelés. Hát, már volt, 7 százalékkal nőttek az egyéni egészségbiztosítási járulékok az elmúlt esztendőben. Tehát nem kell a népet ezekkel áltatni. Nyilvánvaló, hogy a nagy érdekérvén yesítő képességű magánszektor ki fogja hajtani a járulékemelést. Az ellátások árát le fogják szorítani, ami tönkre fogja tenni a normatív finanszírozást, főleg a fekvőbetegellátásban. Egyébként csak zárójelben jegyzem meg, de ez már túlságosan szakmai von atkozás, hogy a homogén betegcsoport finanszírozása, a normatív fekvőbetegfinanszírozás, amely soha nem ráfordításarányos, egyszerűen értelmezhetetlen a piaci körülmények között. (13.30)
