Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 19 (147. szám) - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
2600 j óval szigorúbb rendelkezések léptek életbe. Itt csak hadd szabadjon utalnom az állategészségügy területén bekövetkezett változásokra. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény - az indoklás ezt nem írja, de vélhetően a nag y kórházösszevonások kapcsán - az állami egészségügyi intézmények működési zavarát hivatott kiküszöbölni akkor, amikor a beutalásokkal, az igénybevétellel kapcsolatos szabályozásra kért felhatalmazást a kormány. Itt további érdekesség, hogy az érintettek, jelesül a két tárca további felhatalmazást kap az országosan nem elterjedt műtéti eljárások díjtételeinek, valamint a kórházak sürgősségi ellátása havi fix összegű díjazásának meghatározására. Ez eléggé rejtélyes megfogalmazás, ebből nehezen lehet következ tetni arra, hogy ez pluszforrást jelent az érintettek számára mintegy rendelkezésre állási díjként, és emellett megmarad a teljesítményfinanszírozás is. Mi reméljük azt és bízunk benne, hogy nem ebbe az irányba indul el a kormány, hogy mintegy fix díjazást megállapítva a bázisfinanszírozás irányába mozdulna el akkor, amikor ezt a rendeletet meg fogja alkotni. Az egészségügyről szóló törvény kapcsán szintén uniós kötelezettségnek tesz eleget akkor a kormány, amikor a vonatkozó részt módosítja. Ennek is azért van előzménye: május 6án egy indoklással ellátott véleményt, azaz figyelmeztetést kapott a Bizottságtól Magyarország, amiért elmulasztotta a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvet átültetni a magyar jogrendbe. Ez az irányelv a szak mai képesítésekre vonatkozó elismerési rendszer reformjára irányuló folyamat eredménye, melynek az a célja, hogy a munkaerőpiac rugalmasabban működjön, a szolgáltatásokhoz szabadabban lehessen hozzájutni. Ha két hónapon belül a parlament nem fogadja el ezt a módosítást, akkor elméletileg bíróság elé vihetik Magyarországot ezzel a mulasztással kapcsolatban, de ez önmagában nem fogja megoldani mindazokat a problémákat, amelyek a létszámgondot jelentik jelenleg hazánkban. A kémiai biztonságról beszélt a minisz ter úr elég bőven. Azért itt sajnos azok a kiskapuk benne maradnak a rendszerben, hisz maguknak a gyártóknak kell a biztonsággal kapcsolatos minősítési tanúsítványt kiállítani, illetve szintén kibúvót jelenthet a szabályozás alól a kémiai biztonságot illet ő fogalom meghatározása, hisz az adott vegyület besorolása során nem csupán az egészségre való ártalmasságot, hanem egyidejűleg a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét is figyelembe kell venni. Hogy ez mit jelent, azt el tudjuk képzelni, nem feltétle nül biztos, hogy adott esetben, mondjuk, az egészségügy és a környezetvédelem fog egy ilyen párbeszédből győztesen kikerülni. Még két rész marad, az indikáción túli gyógyszerrendelés. Úgy gondolom, hogy ez egy pozitív dolog, és azok az aggályok, amelyeket Nagy képviselő úr felvetett, jogosak, habár a működés során, úgy gondolom, precedens jellegű működés fog megvalósulni; ha egy vegyületre egyszer már kimondták, akkor nem feltétlenül kell folyamatosan, habár tény és való, hogy magában a törvényben ez szerep el. (22.10) Ami itt aggasztó, az ennek a résznek az a felhatalmazó rendelkezése, amikor az eljárási díjakkal kapcsolatosan rendelkezik. Nem tudom, pontosan ez mit jelent, hogy ilyen egyedi esetben is ugyanolyan eljárási díjat kelle fizetni, mint mondjuk, egy gyógyszer forgalombahozatali engedélye kapcsán, aminél tudjuk, hogy hihetetlen nagy összegekről van szó. Ha ez következik be, akkor lényegében lehetetlenné teszik ennek a módosításnak az alkalmazását, illetve lehetetlen helyzetbe kerülnek a betegek. Ez t jó lenne tisztázni. Az egészségbiztosítási hatósági felügyelettel kapcsolatban érthető, hogy a szakértői vélemény elkészültéig felfüggesztik az eljárást, azonban valami határnapot azért jó lenne meghatározni. Azért a jelenlegi orvosszakértői tevékenység kapcsán számtalanszor tapasztaljuk, hogy indokolatlanul és mérhetetlen módon elhúzódik ezeknek a szakvéleményeknek az elkészítése. Ennek okait fel kell tárni. Az esetek túlnyomó többségében finanszírozási okok állnak a háttérben, tehát nem szakértői kapaci tással van baj. De így, ebben a formában lényegében parttalanná válhat, és meghatározhatatlan
