Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valam... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2463 korlátozni fogjá k a perelhúzás lehetőségét. A jogalkotó ebben a körben inkább a jogbiztonság, a függő jogi helyzetek gyors felszámolása mellett kíván állást foglalni. A javaslat helyesen látta meg, hogy a közigazgatási és bírósági ügyintézés területén az utóbbi időben egy re inkább megnőtt az igény a modern technikai eszközök alkalmazására is és az ezzel együtt járó lehetséges előnyök kiaknázására. Az Európai Unió több országában az utóbbi években sorra születtek azok a jogszabályok, technikai megoldások, amelyek főként az elektronikus ügyintézés területén az egyes eljárásokat automatikus formában megjelenítve, szoftverek alkalmazásával minimálisra csökkentették az eljárás lefolytatásához szükséges időtartamot, és minimálisra csökkentették a bírói közreműködés mértékét is. F igyelemmel erre az európai uniós jogfejlődésre, a hazai környezetben bekövetkezett technikai fejlődésre, időszerűvé vált a fizetési meghagyások kibocsátásával kapcsolatos nem peres eljárás szabályainak a modernizációja, ezzel összefüggésben az automatizált eljárás bevezetése is. A Pp.t, a polgári eljárásjogot érintő egyéb módosítások közül szeretném még kiemelni a gazdasági jellegű pereket érintően azon módosítást, amely a megyei bíróság hatáskörébe tartozó pereknél kötelezővé teszi a jogi személy cégek ré szére egymás közötti pereikben a jogi képviseletet, amely természetesen szintén azt a szabályt és azt a fő célt kívánja erősíteni, hogy az eljárások minél szakszerűbb keretek között zajlanak le, annál inkább gyorsulhatnak, és a perelhúzás annál inkább csök kenhet. Végezetül ki szeretném emelni a Pp. szabályai és módosítása közül a tárgyaláson való kép- és hangfelvétel készítésének szabályozását is, amely egy korábbi, elavult szabályozást szeretne felváltani. Természetesen itt figyelemmel volt a kormány az el őterjesztésekor az Alkotmánybíróság korábbi idevonatkozó döntésére is. Az előterjesztés második nagy csoportja a bírósági végrehajtást érintő rendelkezések, amelyek szintén az eljárások gyorsítását, valamint az igazságszolgáltatás intézményeinek permegelőz ő, perelhárító, adott esetben a végrehajtással összefüggő jogviták kialakulását megelőző funkcióit erősítik, újabb megoldásokat biztosítva a hatékony jogérvényesítéshez. A bírósági végrehajtás során az ingatlanok hatósági kényszerrel történő értékesítése a lapvetően három módon történhet: a licitálók személyes részvételével zajló árveréssel, az írásbeli licitálást is lehetővé tevő nyilvános pályázattal és az előre meghatározott vevő részére az árverési vétel hatályával történő eladással. Az előterjesztő 2009 . január 1jével olyan módon javasolja átalakítani az ingatlanárverés törvényi szabályozását, hogy az árverés egyaránt magában foglalja az elektronikus és szóbeli ajánlattétel lehetőségét is. (14.20) Ennek folytán nem lenne szükség többféle értékesítési fo rmára, hiszen az ingatlanárverés során az ajánlatokat mind az árverésen megjelenve személyesen, mind pedig írásban is lehetne tenni. Az elektronikus ajánlattétel lényegében az írásbeli ajánlattétel modernebb, az elektronikus kommunikáció lehetőségeit felha sználó, az ügyfelek biztonságát fokozottabban garantáló változata. Az árverési értékesítés elektronikus úton történő lebonyolítása számos előnnyel jár, lehetőség nyílik az értékesítések szélesebb körben történő meghirdetésére, az ajánlattevők biztonsága fo kozható, ezzel pedig bővül a lehetséges vevőkör is. Az értékesítés elektronikus úton történő lebonyolítását a törvényjavaslat nemcsak az ingatlanok, hanem az ingók esetében is lehetővé teszi 2009. január 1jétől. Az elektronikus eljárás leginkább azoknak a lefoglalt dolgoknak az értékesítésére alkalmas, amelyeket nem szükséges az árverés helyszínén tartani, és a vételárukat sem szükséges a vételi szándék kinyilatkoztatását követően egyidejűleg megfizetni. A végrehajtás alá vont ingatlan árverésen kívül, az árverési vétel hatályával is eladható egy meghatározott vevőnek, ha a felek így rendelkeztek. Az intézmény ugyancsak a végrehajtási
