Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valam... - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
2461 közben a potenciális adós vagyona elvész, csökken, kimentik, más módon elvész a kielégítés alapja, vagy hoppon marad valamil yen praktika folytán a hitelező. Természetesen, ha azt szeretnénk, hogy az igényeket egy kiszámítható eljárásban lehessen érvényesíteni, akkor nem elegendő a per előtti szakasz szabályait átalakítani, nem elegendő a per szabályait átalakítani, fontos, hogy a végrehajtási eljárásban is érvényesüljenek új megoldások. Erre is javaslatot teszünk a végrehajtási törvény megfelelő módosításával. Ennek az új javaslatnak az a lényege, hogy az internetes technológia alkalmazásával valamennyi ingatlanárverést és az in góárverések zömét nem a hagyományos, “kitűzünk egy cetlit a bíróság hirdetőtáblájára” technikával indítjuk, és egy szűk kör által ismert és elérhető, személyes megjelenést igénylő árverésen fejezzük be, hanem az internet nyújtotta lehetőségek felhasználásá val, az egész ország számára lehetővé tesszük az árverésen való részvételt, ráadásul nem is csak egy meghatározott időpontban, hanem egy 30 napos perióduson keresztül, ingók esetében 15 napos perióduson keresztül. Ezektől a változtatásoktól azt várjuk, hog y jórészt megszűnnek a ma meglévő visszaélési lehetőségek, hiszen nem számítható ki előre, hogy kik lesznek az ajánlattevők, kik lesznek az érdeklődők, őket nem lehet törvényellenes eszközökkel befolyásolni. És valószínűleg a sokkal szélesebb körű hozzáfér és révén többen fognak érdeklődni, többen tesznek ajánlatot, erősebb lesz a verseny, magasabb értéken kelnek el az árverésre bocsátott vagyontárgyak, ez pedig lehetővé teszi, hogy mind a hitelező, mind pedig az adós érdekei következetesebben érvényesüljene k, kevesebb legyen az abból adódó konfliktus, hogy esetleg értékes vagyontárgyak meglehetősen alacsony értéken, lényegesen valódi értékük alatt kelnek el egyegy árverés folyamán. További változás a végrehajtási eljárásban, hogy lehetővé tesszük, hogy a fe lek választásuktól függően egy egyszerűsített, gyors végrehajtási formát válasszanak. Ez soksok hónappal, akár évekkel is rövidítheti annak az idejét, míg egy jogerős, végrehajtható döntésből valódi végrehajtás lesz majd; megint csak társadalmi költséget kímélve, vállalkozások számára versenyképességet erősítve. (A jegyzői székben Béki Gabriellát Szűcs Lajos váltja fel.) A javaslatcsomag következő és egyben utolsó eleme azt szolgálja, hogy ahol csak lehet, a jogviták intéződjenek el a bíróság közbejötte né lkül, vagy ha abban van is némi bírósági közreműködés, az legyen gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb, mint a hagyományos peres út. Ennek érdekében kötelezővé tesszük a felek egyeztetését bizonyos gazdasági perekben, és ami talán a magyar jogrendszerben nagyobb újdonság, hogy a közjegyzők előtt lehetővé válik olyan perelőkészítő cselekmények elvégzése, amelyek tehermentesítik a bíróságot, legalább kétféle értelemben. (14.10) Egyrészt azok a felek, akik korábban, még a per megkezdése előtt szakértő kirendelését kérik a közjegyzőtől, és egy szakértői vélemény birtokában tudják azt eldönteni, hogy egyáltalán perre menneke, vagy hasonlóképpen bizonyítási cselekmények, például tanúvallomások felvételét kérik a közjegyzőtől, tudhatják azt, hogy elég erő se a bizonyítékuk ahhoz, hogy perre menjenek, de ha mégis perre mennek, a bíróság számára egyszerűbb lesz a korábban egy hatósági személy, a közjegyző előtt dokumentált bizonyítékokat figyelembe venni a későbbi eljárás során. Ez megint rövidíti az eljárás t, egyszerűsíti a bíróság eljárását, tehermentesíti azt. Úgy gondolom tehát, hogy ezekkel a javaslatokkal megkezdünk egy folyamatot, megkezdjük a magyar igazságszolgáltatás szolgáltatási jellegének megerősítését az ügyfelek, a jogkereső közönség érdekében azért, hogy egyszerűbben és kiszámíthatóbban, és az ország egészében, ha nem is teljesen azonos, de egymáshoz közel álló feltételekkel nyújtsa mindenkinek az állam ezt a szolgáltatást, tegye lehetővé a különböző igények állami csatornákon, állami intézmény ek közbejöttével történő érvényesítését.
