Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BÓKA ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2453 ilyen kívánal om, a hosszú távú szabályozás igényével élve az elkövetkezendő évtizedekben érvényesüljön és jó legyen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon és az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Bóka István képviselő úrnak, a F idesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. BÓKA ISTVÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem kívánom én a rómaiaknál kezdeni, ahogy Suchman elnök úr, képviselő úr tette, csak az elmúlt nyolc évre szeretnék v isszaemlékezni, és a nemsokára a parlament elé kerülő turizmustörvényről is szeretnék néhány szót ejteni, ha már az MSZP vezérszónoka ezt megejtette. Ez a turizmustörvény nem biztos, hogy szolgálni fogja a szakma és a turizmus érdekét, elég elnagyoltnak tű nik, jelentős átdolgozásra van szükség. Tisztelt Ház! Lassan nyolc éve lépett hatályba, illetve került elfogadásra a 2000. évi CXII. törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területi szabályzat megállapít ásáról címet viselő törvényjavaslat. Az ezt a javaslatot, a felülvizsgálatot elrendelő szabály az 1033/2004es kormányhatározat volt, ez alapján került sorra az úgynevezett Balatontörvénynek a felülvizsgálata. Többször módosítottuk az elmúlt években ezt a törvényt, van, amikor életszerűségi szempontból, nézőpontból. Valamennyien emlékezünk arra, hogy nem sokkal a törvény elfogadását, hatálybalépését követően bizonyos lazítás történt, amikor is, ahol nem épült még ki a szennyvízcsatornahálózat, de már megk ezdődött a fejlesztés és a beruházás, ott bizonyos feltételekkel ki lehetett adni az építési engedélyt és használatbavételi engedélyt kellett produkálni a szennyvízcsatornahálózat kiépítéséhez. Aztán módosítottuk alkotmányossági szempontokból, amikor az A lkotmánybíróság bizonyos mértékben nem találta az alkotmánnyal összhangban lévőnek a Balatontörvényt. Aztán nem olyan régen módosítottuk szimplán kőkeményen gazdasági érdekből a Balatontörvényt. Reméljük, a Balaton érdekében történt ez a módosítás, és re méljük, az a fejlesztési cél, ami miatt ez a módosítás megtörtént, a Balatonrégió érdekében fog megvalósulni. Nem tudom, tisztelt képviselőtársaim megfigyeltéke, de általában ezt a törvényt nem a hivatalos nevén szokták nevezni. Egyszerűen csak annyit mo ndanak róla, hogy a Balatontörvény, a Balatonnak a törvénye. Így nevezi a szakma és így nevezi a köznyelv, nyilván mert egy száraz, hosszú törvénycímet nagyon nehéz folyamatosan kimondani, de azt gondolom, hogy többről van itt szó; ez a törvény tényleg, v alójában a Balaton törvénye, egy olyan törvény, amit valamennyien szívesen elfogadunk és szívesen követünk. Nagyon sokan azt gondolják egyébként, hogy ez a Balatontörvény minden probléma megoldására alkalmas. Ez sajnos nincs így; nem fogja megoldani a hor gászhalász ellentétet, nem fogja megoldani a vitorláskikötők problémáját vagy nem problémáját, nem fog megoldani egy csomó fejlesztési kérdést, nem fog forrást biztosítani a Balaton fejlesztéséhez. Ez csak egy területrendezésről szóló törvény, de nagyon f ontos törvény, a balatoniak, a szakma méltán nevezi Balatontörvénynek. Nyilván az a fő kérdés, amit Suchman elnök úr, képviselő úr is föltett, hogy milyen módon lehet összhangba hozni a Balaton számára kívánatos fejlesztéseket a tó vizének védelmével és a természeti, táji környezet védelmével. Ez az alapvető, fő kérdés és szempont, ami a törvényszövegen végigvonul. Amikor 2000ben elfogadtuk ezt a törvényjavaslatot, ami egy új típusú, szerkezetében is egy új típusú törvényjavaslat volt, akkor mik voltak az ok a fő szempontok, fő elvek, fő értékek, amelyeket ez a törvény védeni kívánt? Védeni kívánta mindenekelőtt a tó vizének minőségét; építési tevékenységet - leegyszerűsítve természetesen és általánosan mondva - csak azokon a területeken tartott elképzelhet őnek, ahol a megfelelő szennyvíztisztító, befogadó elkészült és a szennyvízcsatornahálózat kiépült. Egyúttal ez ösztönző is volt a szennyvízcsatornázás érdekében, hiszen én emlékszem arra, hogy 20012002ben mintegy 13 milliárd forint értékű
