Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - Az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
2445 az esetleges véleményeltérésekért, hiszen az nagyon fontos volt számomra, hogy két dolgot megerősítsenek, és nemcsak nekem, hanem barátaimnak, kollégáimnak is, akikkel itt vagyunk. Az egyik az, hogy mi annyit mindenféleképpen megpróbálunk megtenni, hogy önök mindig tényekhez jussanak. Az, hogy ebből milyen következtetést vonunk le, találkozike minden képviselőne k a következtetésével vagy akár a kormányéval, az egy más dolog. (12.30) A másik, amit szeretnék mondani - amiért én külön köszönetet mondok mindazoknak, akik erre utaltak , hogy mi a magunk részéről nem a szervezetet tartjuk lényegesnek, és a beszámolónk is azt jelzi, hogy normál körülmények között nem az a lényeg, hogy az Állami Számvevőszék milyen szervezeti fölállásban dolgozik, hogy számol be erről, milyen dolgai vannak, hanem a szervezet valahol meghúzódik a munka mögött. A produktum a lényeg; nem az az érdekes, hogy ki kovácsol kerítést, hanem az, hogy milyen a kerítés. Ha ezt valaki jól csinálja, saját magát is örömmel tölti el, ha meg azt mondják, hogy szép a kerítés, az úgyis neki szól. Ezt azért merem mondani, és talán azért időztem el ennél, mer t amikor ezek a közpénzügyi tézisek elkészültek - amiből nagyon sok gondolat hasznosult a kormányzati tervekben, országgyűlési viselkedésben, hozzáállásban is lehet szabályozni , úgy gondoljuk, valahogy egy kicsit a munka elmozdult abba az irányba, ami a szervezetiintézményi garanciákról szól. Nem a szervezetiintézményi garanciák az elsődlegesek - ezek fontosak , hanem az, hogy milyen időben készül el a költségvetési irányelv, publikuse, vane arra idő, az utolsó pillanatban, durván, személyi ráhatások alapján vagy politikai alku alapján belenyúlnake. Mert teljesen más az a két hét az Állami Számvevőszéknek, ha a Pénzügyminisztériummal nyugodtan tavasztól együtt dolgozik, és tudja, hogy nagyjából egy szervesen fejlődő munka része lesz, vagy ha az utols ó pillanatban bediktálják a minisztériumok vezetőinek a sarokszámokat, és a miniszternek az a választása, hogy vagy föláll, vagy tudomásul veszi a diktandót. Akkor valóban rendkívül rövid a határidő, és nem is lehet lényegileg érdemben állást foglalni. Én úgy gondolom, hogy ezekben a költségvetéstervezési kérdésekben nem az a lényeg, hogy legyen hivatal, tanács, ÁSZ vagy akár főtanácsadó, hanem hogy a túlköltekezések elleni biztosítékok, jogi garanciák beépüljenek a költségvetési folyamatba, és szeretném m ondani, hogy jó néhány garancia be is épült. Tehát nem ugyanott tartunk, mint 2006ban. Gondoljanak a túlköltekezésnél az adósságszabályra, gondoljanak az Áht. módosításaira, amit megszavaztak, tehát ebben van változás. De alapvetően mégiscsak arról van sz ó, hogy mindez nem működhet a realitások tisztelete, az önmérséklet, a tervkészítési határidők betartása nélkül. Ha ebben képesek vagyunk együtt dolgozni az Állami Számvevőszéknél, akkor ezek a létszámkérdések máshogy jelentkeznek. Még akkor is, ha jelentő s létszámfejlesztésre kerül sor, nem juthatunk vissza a “ha egy méter árkot egy kubikus egy óra alatt ás ki, akkor ugyanezt az árkot ezer kubikus hány másodperc alatt ássa ki?” című összehasonlításhoz. Tehát megvannak a szükségszerű technológiai idők, és t ulajdonképpen mi az idei véleményezési munkánkban ezeket a technológiai időket próbáljuk meg együtt a Pénzügyminisztériummal tartani, kialakítani. Hozzá kell tenni - és ezt mindig tisztességgel elmondjuk , nem a Pénzügyminisztériumon múlnak. Ezek sokszor olyan viszonyokra vezethetők vissza, amiknek az írásba foglalhatósága meglehetősen korlátozott. A másik gondolat az, hogy a magyar költségvetési rendszer az egyetlen költségvetést érintő szabályozás Magyarországon, ahol lényegileg sem polgári jogi, sem bün tetőjogi következménye nincs a félrekalapálásnak - maradván ennél a hasonlatnál , tekintettel arra, hogy ha a költségvetési zárszámadásban az Országgyűlés elfogadja a beszámolót, akkor felmentvényt ad az előző évi gazdálkodás alól, ha elfogadja a költségv etést, akkor lényegileg egy önkéntes jogkövetés indul be, nincs jogi szankciója ezeknek az ügyeknek. Egyetértés volt abban, hogy próbáljuk megtalálni a módját, hogy a jelentős, költségvetést érintő hibák esetén is, akárcsak a gazdasági életben, legyenek po lgárjogi szankciói vagy akár büntetőjogi szankciói is annak, ami ezekben az esetekben történt. Ennek tulajdonképpen nincsenek helyes
