Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - Az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2443 engedélyt. Kérdés, hogy mit nevezünk nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak . Az Európai Unió által is több alkalommal megfogalmazott úthálózatépítés kérdése, a vasútfejlesztés kérdése, akár a környezetvédelmi beruházások, de ugyanígy a Vásárhelyiterv, amit annak idején közösen fogadtunk el a parlamentben, kiemelt beruházásnak t ekinthetők. (12.20) De akkor, amikor olyan gazdasági társaság számára, amelyik 5 milliárd tőkével rendelkezik, és ezer fő foglalkoztatását hozza létre Magyarországon, kevés hazai kis- és középvállalkozás rendelkezik ezzel a tőkemennyiséggel, és kevés kis- és középvállalkozás rendelkezik azzal a háttérrel, akár technológiai vagy beruházási háttérrel, aminek alapján ennek maximálisan meg tud felelni. Tehát itt megint a külföldi beruházások kerülnek előnybe. Visszatérve az önkormányzatokra: tapasztalható az is , és ezt Bajnai miniszter úrnak is elmondtam és felvetettem a bizottsági ülésen, amikor arról van szó, hogy takarékos beruházás, amikor arról van szó, hogy az európai uniós források elsődleges célja, hogy ha beruházunk valahová, akkor annak a megtérülését is, akár rövid, akár hosszú távon, garantálni kell magának az uniós forrásnak. Az elmúlt időszakban, hiszen 2004. május 1jétől áll rendelkezésre nagyobb mennyiségű uniós forrás Magyarország számára, de ennek ellenére a felhasznált uniós források megtérülé se és a takarékos beruházási végrehajtása nem tapasztalható. Miért nem tapasztalható? Hiszen Magyarország gazdasági mutatói nemhogy javultak volna, hanem sorra romlottak. Ugyanígy a munkaerő kérdése is, a munkanélküliségi ráta kérdése is, tehát hihetetlen mennyiségű uniós forrást használunk fel, és ennek a megtérülése, a gazdasági mutatókban történő pozitív megjelenése nem tapasztalható. Erre az Állami Számvevőszék is felhívja a figyelmet. Tehát a rendszer önmagában egészen biztos, hogy így nem jól működik. Nem véletlenül hozom össze az európai ügyek bizottságának ülésével, hiszen Bajnai miniszter úr több alkalommal elmondta, hogy elsők vagyunk a kiemelt állami nagyprojektek kérdésében, elsők vagyunk különböző pályázatok kiírásában. Itt sorra mondja a magáét kormányzati szempontból, viszont a mutatóink összességében a 27 tagországon belül minden területen a legrosszabbak. Az Állami Számvevőszék jelentése is megpróbál erre rávilágítani, hogy önmagában az, hogy valamit felgyorsítunk és valamihez hihetetlen mért ékű forrásokat használunk fel, az nem biztos, hogy jó helyre kerül, jó döntéssel, lehet, hogy a korrupció melegágyaként költi el úgy a forrásokat, hogy annak tulajdonképpen a nemzetgazdaság szempontjából nem sok haszna van. A pénzfelhasználás tekintetében: ma már az önkormányzatok odáig jutottak, hogy nemcsak a hitelfelvétel plafonküszöbét merítették ki, hanem tulajdonképpen kötvénykibocsátással is, és a kötvénykibocsátásban is a 23 éves türelmi idő után kezdik el a törlesztést, ami 2030 évre előrevetíti egy önkormányzatnak, egy településnek - fogalmazzunk így - a sorsát. Tehát nagyon gyorsan el lehet költeni ezeket a pénzeket, vagyonfelélésnél is, utána pedig az önkormányzat hosszú éveken keresztül abba a stádiumba kerül, hogy semmiféle beruházást nem tud végrehajtani, sőt mi több, a saját szolgáltatásait sem tudja biztosítani, mert a forrásokat előre elköltötte, hitel formájában. Ma már azt a praktikát, taktikát próbálják meg az önkormányzatok alkalmazni, hogy létrehoznak gazdasági társaságokat, ezekbe va lamilyen vagyonelemeket bevisznek, majd a gazdasági társasággal, az önkormányzat által alapított gazdasági társasággal hitelt vetetnek fel, tehát az önkormányzat felhasználja ezt a hitelmennyiséget. Kezességet vállal ugyan a gazdasági társaság által felvet t hitel fölött, de a gazdasági társaság bevételei nem jönnek, és itt egy eklatáns példát tudok mondani: van olyan önkormányzat, ahol négy gazdasági társaságot alapított az önkormányzat, és egyetlenegy vezetője van. Itt felmerül a kérdés, hogy az átszámlázá sok a gazdasági társaságok között hogyan érvényesülnek, és teljesen tiszta körülmények között zajlanake. Csak a figyelmet szerettem volna erre felhívni.
