Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - Az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2440 A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat újszerű volt az elmúlt évekhez képest, mert a tervezett makrogazdasági tendenciák teljesülése mellett végrehajthatónak látszik. A bevételek és a kiadások kockázatait 170 milliárd forintos tartalék igyekszik elhárítani. A 2008. évi költségvetés annyiban hasonlít az előző évihez, hogy az egyensúlyjavulást az adóbevételek körülbelül 10 százalékos emelkedése jelenti, a kiadási oldalon viszont érzékelhetően nem történik semmi. A népszavazás után humorosnak tűnik az ÁSZjelentés azon megállapítása, hogy a törvényjavaslat véleményezése kapcsán ellenőrzésünk kénytelen volt 2007 után ismételten rávilágítani arra, hogy nem voltak követhetőek a javaslatokban a konvergenciaprogram intézkedéseinek számszerűsített hatásai. Ez az anyag nyilván korábban született, és még nem érzékelte, hogy a ter vezett, ám előkészítetlen reformoknak vége. Május 1jén filozófiát váltott a kormányfő, és ismét felfestette az égre a szivárványt. Az elmúlt hetekben megkezdődni látszanak a hangulatjavító intézkedések, amelyeknek a fedezeti problémái később fognak jelent kezni, például a háziorvosi költségvetési finanszírozás vagy az előrehozott nyugdíjkorrekció. Azt még ugyan nem láttuk előre, hogy 2008ban ismét nagy változások lesznek a kormányzati struktúrában, de az is bekövetkezett. Ezek előkészítése szokás szerint n em volt kellően megalapozva, az okozott zavarokról nyilván a 2008. évi zárszámadásban fogunk értesülni. Az ÁSZ fontos figyelmeztetése, hogy a közigazgatásban évek óta tartó, nem kellően átgondolt létszámcsökkentés, intézményi átszervezések mellett még 2008ban sem látszik kialakulni egy olyan, megfelelő szakemberekkel rendelkező, stabil intézményrendszer, amelynek működése megalapozná a pénzekkel való átlátható és szabályos elszámolást, illetve beszámolást. Megjegyzem, hogy a közigazgatás korszerűsítése is egy 2000ben elhatározott reformprojekt volt, amiből valójában nem lett semmi. Ennek keretében kellett volna meghatározni vagy újrafogalmazni az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást is, aminek hiánya az egyik oka az amúgy is barokk önkormán yzati struktúra válságos helyzetének. Visszatetsző, hogy a központi költségvetési szervek tartozásállománya, köztartozásai magasak, ez a 17. oldalon szerepel. A tartozásállomány alakulását a központi költségvetési szervek likviditási problémái határozzák m eg, ami nyilvánvalóan a rossz költségvetési tervezésből és szervezésből ered. Az FVMnél folytatott vizsgálatok például azt mutatták, hogy jellemző volt az egyes támogatások késedelmes kifizetése és a nyugdíjfolyósító igazgatósággal szemben fennálló többmi lliárdos tartozás. Problémaként állapította meg az ÁSZ, hogy itt az EUcsatlakozásból fakadó pénzügyi előnyt a gazdaság nem tudta időben kihasználni, mert késett a pályázatokat kezelő mechanizmus kialakítása, és előfordultak a hazai források szűkössége mia tti pályázati felfüggesztések is. Az ÁSZ vizsgálta az állami pénzalapok helyzetét, és bár ezek pénzügyi helyzete alaponként és összességében is kiegyensúlyozott volt, komoly problémák merültek fel. A Munkaerőpiaci Alap ezek közül a legnagyobb, amelynek fe ladata a foglalkoztatás elősegítése és a munkanélküliség kezelése. Az ÁSZ ellenőrzései évek óta jelzik, hogy a kiadások belső szerkezetében bekövetkezett változások egy része kedvezőtlen tendenciát mutat. Mivel ez a kormánykoalíció már hat éve regnál, hány szor kell még jelezni a problémát, hogy valami történjék is? Hatalmas erőforrásról van itt szó, hiszen ebben az alapban 2008ban 394,1 milliárd forint felett való rendelkezés utaltatott oda, amiből az álláskeresőkre történt ráfordítás csak 103,1 milliárd f orint, az egésznek körülbelül 25 százaléka. Az ÁSZ és az MDF a fő problémát abban látja, hogy a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinél a pénzeszközök felhasználása egyre átláthatatlanabbá vált, nehezen lehet követni az aktív eszközök foglalkoztatási hatá sát. Ezt az átlagember röviden úgy fogalmazná meg, hogy nem igazán lehet tudni, hogy mi történik ezzel a hatalmas pénzzel. Problémát jelent tovább az is, és ezt is el szoktuk mondani, hogy mind többet fordítanak a hozzá kötődő szervezetek működési kiadásán ak finanszírozására. Rendszeres megállapítása az ÁSZnak, hogy a Wesselényi Miklós Árvíz- és Belvízvédelmi Alap érdemben nem működik, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap jelentős tartalékkal rendelkezik, ami a költségvetési hiányt finanszírozza .
