Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - Az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
2415 gazdasági, mindenekelőtt az államháztartási folyamatok sajátos tükörképei , megannyi tény és összefüggés megtalálhatók a magyarországi rendszerváltás közel két évtizedes történetét végigkísérő számvevőszéki jelentésekben. Ezek mindig igyekeznek a vizsgált területre, témára, projektre vagy akár intézményre nézve az ellenőrzés esz közeivel a tények mögött feltárni a folyamatok lényegét, az okokat, a mozgatórugókat, a javítás lehetőségeit, a távlatot, és mindazt, amit tehetünk. A legfőbb nemzeti, illetve állami ellenőrző szervezeteket integráló és szakmai fejlődésüket harmonizáló vil ágszervezet, az Intosai és tagszervezetei körében mindinkább teret nyer az a felismerés, hogy a határokat átívelő globalizációs folyamatok, a demográfiai és ökológiai változások, nem kevésbé a tudásalapú társadalom kifejlesztésének kihívásai a számvevőszék i ellenőrzés paradigmaváltását igénylik. Az új gazdasági, sőt társadalomformáló erők, hatásmechanizmusok arra késztetnek, hogy a számvevőszéki tevékenység súlypontjai fokozatosan áthelyeződjenek. A nagyobbrészt számvitelalapú és elsősorban a szervezetekre, illetve azok beszámolóira, nyilvántartásaira, ha úgy tetszik, a mikrogazdaságra összpontosuló vizsgálatok helyett olyan ellenőrzések, elemzések szükségesek, amelyek az állami, nemzeti költségvetés, valamint a különböző fejlesztési tervek és programok kial akításához, illetve jóváhagyásához kapcsolódó országgyűlési döntési, jogalkotási és ellenőrzési funkciók támogatását szolgálják. Az Intosai több mint fél évszázados történetében mérföldkőnek számít, hogy - a makrogazdasági, sőt társadalmi kihívásokat is ér zékelve - a 2004 októberében Budapesten rendezett XVIII. kongresszuson első ízben fogadtak el a világszervezet fejlesztésére irányuló középtávú stratégiai tervet. A legutóbbi, 2007ben Mexikóvárosban lezajlott XIX. kongresszuson - a kibontakozó modernizáci ós irányzat jegyében - a számvevőszékek tanácsadó szerepének kiteljesedésével, az intézmények függetlenségének erősítésével és az ellenőrzésmódszertani szabályok új, strukturált rendszerével kapcsolatos feladatokat határoztak meg. E helyen is megköszönöm, hogy az Országgyűlés határozatokban erősítette meg az ezekhez a célokhoz kapcsolódó törekvéseinket. A fejlett világ pénzügyi ellenőrző szervezetei ugyanis ma már nem csak arra alkalmasak, hogy a vizsgált szervezetekre nézve rendet tartsanak és korrekcióka t kezdeményezzenek, sőt az államháztartás egészére nézve jelzéseket adjanak a pénzügyek, a gazdaság biztonságáról vagy éppen kockázatairól. (10.00) Megbízható, kiegyensúlyozott működésük által arra is hivatottak, hogy maguk is a közbizalomteremtés eszköze i legyenek. Az Állami Számvevőszék is ennek szolgálatában fejleszti ellenőrzési tevékenységét, módszereit és szervezetét. Kiépítettük ellenőrzéseink minőségirányítási rendszerét. Ennek újdonságérzetét és újdonságértékét érzékelteti: ez idő szerint még az I ntosai is csak tervezi, hogy megalkotja a minőségirányítási szabályokra vonatkozó átfogó ajánlásait. Szerencsés lehetek, mert magam az európai szervezetek körében e munka egyik összefogója lehetek. Néhány héten belül közreadjuk ellenőrzésmódszertani szabá lygyűjteményünk tartalmilag korszerűsített második kiadását, az Állami Számvevőszék megújított ellenőrzési kézikönyvét. Az abban foglaltak következetes alkalmazása ellenőrzéseink megalapozottságának, megbízhatóságának garanciáját jelenti. Nemzetközi összeh asonlításban is korszerű és meglehetősen rigorózus szakmai szabályaink, a vizsgálati megállapítások kétszeres felülvizsgálatát megvalósító belső minőségbiztosítási gyakorlat kizárja, hogy a valóságnak meg nem felelő, nem igazolható megállapítást tartalmazz on bármelyik jelentésünk. Követjük az ellenőrzési világszervezet által a legfőbb nemzeti, állami ellenőrző szervezetek számára ajánlott irányvonalat, hogy a nemzetgazdaság számára fontos programok rendszerszemléletű, úgynevezett rendszerorientált ellenőrzé seit, elemzéseit valósítsák meg. Szándékaink szerint egyre inkább a jövőnket, a fejlődés lehetőségeit meghatározó nemzeti, állami fejlesztési és más gazdasági programok megalapozottságának, valóra váltásának kérdésére
