Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2408 szakmai érdeklődés mellett. A média is tele van riportokkal, nyilatkozatokkal, a Népszavától a Katolikus Rádióig a legkülönbözőbb újságok, rádiók ad nak hangot a tiltakozásuknak. Tisztelt Államtitkár Úr! Az SZDSZ kivételével a társaságcsoport egyben tartása mellett lépett fel valamennyi parlamenti párt, beleértve a szocialista politikusok egy részét is. A közös kiállás nem meglepő, hiszen 2006 óta a ne mzeti egyetértés jelei mutatkoztak a magyar energiapolitikában. A Mavir MVMbe való visszahozásával az Országgyűlés csaknem egyhangúlag hitet tett az egységes, erős nemzeti energetikai vállalat mellett. Ezzel a szakértői és politikai nemzeti egységgel megy most szemben a miniszterelnök. Vajon miért? Szerinte a szétválasztás a fogyasztók érdekeit szolgálja, úgy, mint a színházak vagy a pékek esetében - érvelt a szakértőkkel szemben a mindentudó szerepben tetszelgő miniszterelnök; mert megszűnik az MVM monopó liuma, amely a verseny akadálya, két tőzsdeképes cég jön létre, amely része a kisbefektetői tulajdonosi programnak. Csakhogy ez az érvelés a hivatkozott szakértői állásfoglalások szerint teljességgel hamis. A létrejövő két cég nem lesz egymásnak versenytár sa, hiszen a Mavir monopolhelyzetben lévő, szabályozott árakkal dolgozó társaság lesz, az MVM pedig állami tulajdonú társaságként eddig is a közérdeket, a lehető legolcsóbb villanyt biztosította. Éppen a pénzügyminiszter úr ismerte el a Motimügy kapcsán, hogy az MVM a lakosság és az intézmények számára is segített alacsonyan tartani az áram árát, vagyis a kormány szerint a társaság az egyik héten még mint árcsökkentő szereplő van jelen, nem sokkal később már mint monopolszereplő, amely kíméletlenül hárítja át másokra a költségeit. Ez nem túlzottan következetes nyilatkozatsor. Itt lenne a pillanat, amikor szakmai döntést hozhatna a kormány, a miniszterelnök. Most, hogy az SZDSZ kivált a kormányból, már nem kell a mindenáron privatizálás hisztériájának megfel elni, ami az elmúlt két évtizedben annyi bajt hozott már az országra. Most lehetne szakmai és szocialista szemléletű döntést hozni az ország érdekében. Akkor miért csinálja, miniszterelnök úr? Mert szereptévesztésben van, az országot is saját részvénytársa ságaként kezeli. A jelek szerint a saját üzleti érdekeit sokkal előbbre tartja, mint az ország érdekeit. Tisztelt Államtitkár Úr! Sokan kérjük, hogy bírják jobb belátásra a miniszterelnök urat. Mára már ott tartunk, hogy nemcsak az ellenzéknek, hanem a sza kmai szervezeteknek és az MSZP szakmai részének is ki kell mondaniuk - csak klasszikustól idézünk : öregecskedő miniszterelnökünket fiatalabbra cserélnénk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, a kormány n evében ki válaszol. Keller László államtitkár úré a szó. KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azzal szeretném kezdeni, hogy nem volt ízléses befejezése a mondanivalójának, gondolom, ezt mindannyian megállapíthatjuk. Ha már szóba hozta a miniszterelnök úr múlt heti megszólalását, akkor sajnálom, hogy ezt nem komplett módon tette. Bizonyos részeket kiemelt ebből a megszólalásból, amit egy nemzetközi konferencián, ahol egyébként magam i s ott voltam, és végighallgattam a miniszterelnök úr érvelését, ebből ön kiemelt néhány gondolatot, de azt már nem mondta el, hogy a miniszterelnök úr világossá tette: akkor, amikor a célkitűzést megfogalmazta, nevezetesen azt, hogy az MVM monopolhelyzetét oldani kell, akkor támaszkodott a jegybank szakértői véleményére, a Gazdasági Versenyhivatal és az Energia Hivatal szakértői véleményére. Tehát nagyon világossá tette, hogy nincs egyedül ezen a fronton, nyilvánvaló, ezt a szakértői munkát el kell végezni. A szervezeti átalakítással kapcsolatos vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak, ezt már a múlt héten is elmondtam napirend előtt, és most is szeretném megerősíteni. Ennek során olyan szervezeti struktúra kialakítása a cél, amely a piaci verseny keretei között is az állami vagyon megőrzését,
