Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 11 (121. szám) - Bejelentés politikai vita kezdeményezésének visszavonásáról - Döntés napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. december 17-ei ülésén elfogadott “az egészségbiztosítási pénztárakról" szóló törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY, az egészségügyi bizottság előadója:
25 A kormánypárti képviselők komolyan vet ték a köztársasági elnök levelét, nem kipipálandó rutinfeladatnak tekintették a megismételt záróvita előkészítését. Ezt bizonyítja, hogy a bizottság kormánypárti többsége - esetenként a Magyar Demokrata Fórum támogatásával - 12 olyan indítványt nyújtott be , amely az új egészségfinanszírozási rendszer működőképességét, a társadalmi kontrollt, illetőleg a jogalkalmazás biztonságát erősíti. A legfontosabb indítványok az alábbiak: A törvény bevezetője kiegészül azzal, hogy a nemzeti kockázatközösségen alapuló e gységes egészségbiztosítási rendszer keretében finanszírozzuk a továbbiakban is a magyar egészségügyet; egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer részeként működnek a pénztárak. A társadalmi kontrollt erősíti, hogy a vagyonkezelő az egyes pénztárak felügy előbizottságának összeállításánál figyelembe veszi az Országos Érdekegyeztető Tanács jelölését. A köztársasági elnök úr elvárásainak megfelelően az országos kockázatközösségi alapból finanszírozott ellátások körét törvény fogja meghatározni, a költségekhez az adott ellátást igénybe vevő biztosított pénztárának is hozzá kell járulnia. További indítványok a kisebbségi részvényértékesítés szabályait, a megtakarítások elszámolási rendjét, adatarchiválási, fogalomhasználati szabályokat tesznek pontosabbá, a törv ény végrehajtásának és hatályba léptetésének menetrendjét alakítják át, továbbá lehetővé teszik, hogy az egészségbiztosítás átalakulásával összefüggő egyes feladatok ellátását kormánybiztos szervezze. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági vitában is elmondtu k: arra nem találtunk okot, hogy kiindulópontunkat, a törvény alapvető konstrukcióját megváltoztassuk. Választott modellünk az egységes társadalombiztosítás rendszerén belül a források ésszerű felhasználásának egy térségi decentralizált rendjét teremti meg , s ennek keretében válik lehetővé, hogy a megalakuló állami tulajdonú többségű pénztárak közelebb kerüljenek a biztosítottakhoz, közöttük egy valóságos szolgáltatást igénybe vevő viszony alakuljon ki. A kormánypárti többség megelégedéssel vette tudomásul, hogy a köztársasági elnök úr alkotmányossági szempontból nem emelt kifogást, és azt is kimondta - idézem : alkotmányunk is lehetővé teszi a magántőke bevonását az egészségügy finanszírozásába, az ellátásba, és nem zárja ki e területen a versenyt. Ugyaníg y alkotmányos lehet a kizárólag állami, központosított társadalombiztosítás is. De elvileg alkotmányos a kettő kombinációja is. Tisztelt Képviselőtársaim! Találtunk azonban olyan megállapításokat is a köztársasági elnök úr átiratában, amelyekkel vitatkoztu nk. Ilyen volt az az intelem, amely a parlamenti politikai erők közötti konszenzusra hívta fel a figyelmet a szükséges reform irányát illetően. Nem általában vitatva ennek az intelemnek az igazságát, de ha a jelenből és a realitásokból indulunk ki, akkor s ajnos nincs remény arra, hogy a kormánytöbbségen túlnyúló egyetértést tudunk kialakítani az egészségbiztosítás átalakításában. Az elmúlt 17 évben egyébként az ellenzék heves ellenzése mellett került sor például a gazdasági stabilizáció törvénycsomagjának m egalkotására 1995ben, ennek ellenére ma már senki nem kételkedik abban, hogy a Bokroscsomag hasznára vált az országnak. (13.20) Pontosan lehet tudni azt, hogy ha arra várnánk, hogy az egészségbiztosítás átalakítása ellenzéki támogatással szülessen meg, a kkor nem tudnánk törvényt alkotni, maradna a mai fenntarthatatlan egészségfinanszírozási rendszer. A kormánytöbbség - és ezt is elmondtuk a bizottsági vitában - nyitott a szakmai vitára, a szakmai és civil társadalommal történő párbeszédre, teszik is minde zt a képviselőtársaim. De ahogyan egyik képviselőtársunk fogalmazott a bizottsági ülésen, ha a szakmai vita vége az, hogy Karthágót el kell pusztítani, akkor az nem szakmai vita, hanem politikai nyomásgyakorlás. Ebben a helyzetben a koalíciós pártok felelő ssége a reformértékű lépések megtétele. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ülésen arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a garanciák követelése és a verseny erősítése komplementer viszonyban vannak egymással. Ha nagyobb és
