Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
2359 elég érdekesre sikeredett ebben a törvényben, azt is tartalmazza, hogy ez a törvényjavaslat - ugye most több törvényt módosítunk - olyan megfogalmazásokat is tartalmaz, ami önmagában nem az eljárás gyorsítását szolgálja, hanem a sza kszerűséget segíti, és hozzáteszem: visszaélésekre is lehetőséget ad ez a törvény. Honvédelmi érdekek kapcsán, honvédelmi beruházások kapcsán szeretném a véleményemet alátámasztani. Eddig is tudtuk, hogy a honvédelmi beruházásokra nem az általános építésüg yi szabályzatok vonatkoztak. Ez a laikus állampolgár számára azzal a következménnyel is járt, hogy mire értesülnek arról, hogy egy ilyen beruházás az adott területen megvalósul, már az építtető, jelesül a minisztérium olyan előkészítő lépéseket tesz, amike t már nehéz megakadályozni; vélt vagy valós indokokkal, de nehéz megakadályozni. Erre a legjobb példa az, ami Pécsett, Baranyában zajlott valamikor a Mecsekben, Pécsvárad térségében, a Zengőn a radar megvalósítási szándéka, és ami most tettenérhető ebben a törvénymódosító javaslatban, a Tubesre tervezett lokátor kapcsán. (21.10) Az építtetőnek a továbbiakban arra is lehetősége van, hogy egy úgynevezett összevont eljárást bonyolítson le. Ez azt jelenti, hogy az elvi építési engedélyt és az építési engedélyt egy eljárásban szerzi meg. Ez a közvélemény számára, maradjunk a pécsi példánál, a pécsi városlakók számára azt eredményezi, hogy egyébként még később észlelik azt, hogy valami készül a város területén, mondjuk, a Tubesen. Mert eddig ha egy elvi építési en gedélyt kiadtak, ha máshol nem, a sajtón keresztül az ember értesült az egészről. Most ez egy lépésben történt meg. Ha a következőkben, mondjuk, a Honvédelmi Minisztérium arra szánja el magát, hogy az építési engedélyt ebben az összevont eljárásban egy lép ésben szerzi meg, akkor az építési hatóságnak tíz napja van arra, hogy helyszíni szemlét tartson, hogy összehívja a szakhatóságokat. A törvény kegyes, a szakhatóságokat a megfelelő módon értesíti erről - az összes többi egyéb ügyfelet hirdetmény útján. Tíz nap alatt egy hirdetményt kellene minden érintettnek észrevennie, hogy valami készül ebben a városban vagy egy másik városban. Nyilvánvalóan nem elvárható az egyéb ügyfelektől, hogy tíz napon belül észleljék azt egy hirdetményen keresztül, hogy fellépjene k, mondjuk, egy ilyen cselekmény ellen, vagy akár csak az álláspontjukat kifejtsék. Az építtető, maradjunk ennél a példánál, megint a Honvédelmi Minisztérium, egy úgynevezett építésügyi igazgatási szakértőt vesz segítségül ebben az eljárásban, és ez a szak értő tanúsítja azt, hogy a törvényeknek és jogszabályoknak megfelelő az, ami itt készül, és aztán láss csodát, az építési törvényt úgy is módosítanánk, hogy ha ez a beruházás egy kiemelt honvédelmi övezetben valósulna meg - a következő törvény vitája során majd erről az új jogfogalomról fogunk beszélni , akkor az építési hatóságnak arra is lehetősége van, ha a döntésével szemben fellebbezés érkezik, mivel egy ilyen területen, tehát egy kiemelt honvédelmi területen valósulna meg ez a beruházás, végrehajthat óvá nyilvánítja, azaz megteremti azt a kész helyzetet, elindul egy milliárdos beruházás, amelyből már nincs visszaút. Ez a törvény veszi a bátorságot, és a fellebbezés jogát gyakorlatilag úgy üresíti ki, hogy azt mondja, honvédelmi okra hivatkozik, de hogy mi ez a honvédelmi ok, azt már nem magyarázza meg a törvény. És ezek után valaki még komolyan veszi, hogy ennek az eljárásnak nem lesze esetleg az Alkotmánybíróság előtt következménye. Én azt gondolom, hogy lehet. Tehát így azért nem lehet eljárni! A gyo rsítás egy nemes dolog. Üdvözlöm, nincs is ezzel az égvilágon semmi baj, de ez nem azt jelenti, hogy olyan szabályokat lehetne vagy lenne szabad itt alkalmazni, amely egy érdeket vesz figyelembe, az építtető érdekét, ennél a példánál maradva pedig a Honvéd elmi Minisztérium érdekeit, és ezt ráadásul bizonytalan jogfogalmakra alapozva teszi. Vagy ha a tisztelt kormány így gondolja, hogy ezt keresztülviheti, akkor nagy valószínűséggel Pécsett semmi másra lehetőség nem marad, mint azoknak az engedetlenségi mozg almaknak a felerősítése, amit a kormány egyszer már a Tubes kapcsán megtapasztalt. Ott a Zengő esetében könnyebb dolguk volt a civileknek és a zöldeknek, mert végül is a napnál világosabb volt, hogy európai uniós jogszabályokkal megy szembe az a törekvés, amely abban nyilvánult meg, hogy a Zengőre lokátort építsenek. Itt ez a helyzet a
