Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PAPP JÓZSEF (MSZP):
2352 Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor erről a törvényjavaslatról beszélünk, és ha egy szóval szeretnénk az ált alános célját megfogalmazni, akkor azt mondhatnánk, hogy gyorsítás. Nézzük már meg, mit jelent ez a szó, hogy gyorsítás, e törvényjavaslat tartalmában! Azt gondolom, főleg itt a már elhangzott néhány hozzászólás tükrében azért arról is kell beszélni, hogy mit nem jelent az a kifejezés, hogy gyorsítás, ennek a törvénynek az értelmében. Azt gondolom, semmiképpen nem jelentheti a gyorsítás azt, hogy a folyamat ellenőrizhetetlen, és semmiképpen nem jelentheti - és egyébként nem is jelenti - azt, hogy ez a folya mat esetleg felületes lenne. Ha megnézzük a paragrafusokat, ha megnézzük azokat a javaslatokat, amelyek ebben a törvényjavaslatban szerepelnek, akkor nem elsősorban úgy próbál gyorsítani ezekben a kiemelt fontosságú ügyekben, amelyekről azt gondolom egyébk ént, hogy ellenzéki képviselőtársaim sem mondanák, hogy ezeket a beruházásokat nem kell megvalósítani, és azt sem mondanák, hogy ezek a beruházások ráérnek; tehát nem elsősorban úgy kíván módosítani, hogy az egy ügyre fordított szakhatósági idő rövidül le, hanem hogy az egy ügyintézőnél lévő ügyek sorában ez kerüljön előre, mihamarabb döntsön a szakhatóság. Innentől kezdve értelmezhető nehezen az az igény, hogy akkor gyorsítsunk mindent. Ez az igény eredményezné azt, hogy ezek az eljárások, amit tényleg gyo rsan kell csinálni, felületessé és ellenőrizhetetlenné is válnának. Ebben az esetben, amikor a gyorsítás elsősorban inkább soronkívüliséget jelent, jelenti azt, hogy egyébként kellő mélységben foglalkozik a szakhatóság az elé kerülő anyagokkal, azzal lehet elérni az időnyereséget, hogy soron kívül foglalkozik vele. Ahogy már a bizottsági vélemény kapcsán is elmondtam, elsősorban az a törvényjavaslat célja, szándéka, azzal a módszerrel próbálja elérni az eredeti célját, hogy minden elemében - egy projektelő készítéstől a megvalósításig , végignézve az összes határidőt, megpróbálja mindenhol azokat a napokat és heteket megtalálni, amivel egyes részelemei ennek a folyamatnak egyrészt csökkenthetők, másrészt pedig előbb lehet elkezdeni bizonyosfajta tevékenység eket, előbb lehet elkezdeni, mondjuk, egy elvi engedélyezési eljárást. Azt gondolom, személyes vagy helyi példából kiindulva, nemcsak hogy régi vágya, mondjuk, Csornának, hogy a 85ös, 86os főutak ma már elviselhetetlen forgalma kerülje el a várost, hanem azt gondolom, hogy ennek a megvalósítása ma már kötelességünk. Hiszen olyan mértékű balesetveszélyt és olyan mértékű környezetszennyezést okoznak ezek a főutak a város központjában, amely túl van az elviselhetőség határán. Magam szemé lyesen - polgármesterként vagy országgyűlési képviselőként is - az előkészítési folyamatot ismerve, bizony megismertem azt, hogy maga az igény megfogalmazása, maga a helyzet, ami azt az elvárást szüli, hogy igen, itt valamit tenni kell, az bizony nagyon gy orsan bekövetkezhet. Hiszen mi magunk tapasztaltuk, hogy korábban, amíg az volt az elsődleges cél, hogy a 85ös főút forgalma kerüljön ki a városközpontból, 2004. május 1jével hihetetlen módon változott meg, hiszen a 86os főút forgalma - és különösen kam ionforgalma - nagyon jelentősen megnőtt, és sokkal nagyobb terhet jelent, mint a 85ös út forgalma. Ezt csak azért mondom, merthogy ilyen helyzetek is előállhatnak egy beruházás előkészítése során, és ezekre az új helyzetekre meg kell adni a megfelelő vála szt a tervezés és az előkészítés szintjén. Azt gondolom, hogy ilyen típusú projektek esetében valóban szükség van arra, hogy a bizony időigényes, bizony fontos eljárásoknak minimalizáljuk az időigényét. A képviselőtársaim - különösen Molnár László képvisel őtársam - már kiemeltek néhány elemet a törvényjavaslatból. Azt gondolom, hogy nagyon fontos eleme a törvényjavaslatnak az építési telek meghatározása. Hiszen itt a korábbi hatályos meghatározás túlságosan leszűkítette a telek lehetséges megközelítési módj ait azzal, hogy a telek csak közútról közelíthető meg. Itt ezzel a változással azt sikerülhet elérni, hogy olyan helyeken és olyan telkeken is építeni lehet, amit a korábbi szűk meghatározás nem tett volna lehetővé.
