Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2316 forrásokat, akkor ugyanaz a következménye lesz: az iskolafenntartók újabb osztályösszevonásokra, iskolaösszevonásokra, iskolabezárásokra, pedagóguselbocsátásokra fognak kényszerülni. Ebből a szempontból mélységesen osztjuk a PDSZ aggodalmát, hogy bizony ennek a veszélye jelentősen fennáll, és valószínűleg a realitása sem légből kapott. A törvénytervezetnek van egy olyan megfogalmazása, ami első hallásra, bevallom őszintén , engem kifejezetten mellbe vágott, és nehezen is tudom értelmezni, úgyhogy kérdésként szeretném feltenni, hátha az államtitkár úr megnyugtató választ tud erre adni. A 10. § (2) bekezdésében az szerepel, hogy a kormány rendeletben szabályozza az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő, az Oktatási Hivatal által megállapítható vizsgadíj megállapításának elveit. Hogyan kell ezt érteni, államtitkár úr? Fizetni kell az érettségiért? Vagy mit akar ez jelenteni? Mert bizony ez a mondat ezt az értelmezést i s lehetővé teszi. Lehet, hogy önök másra gondoltak, de akkor nyelvileg úgy kellene ezt megfogalmazni, hogy világos legyen, mert ebből első olvasatra bizony nem derül ki, hogy mire is kell gondolni. Azt is többen elmondták előttem, és egyet tudunk velük ért eni, hogy szükség lenne külső ellenőrzésre, mert önmagában az, amit a szakmai munkaközösséggel kapcsolatban önök leírtak ebben a törvényjavaslatban, valljuk be őszintén, gyakorlatilag ma is van; ma is van, tehát túl sok újdonság ebben nincsen. Van még egy kitétele ennek a szövegnek, ami megint csak meglepő, és azt gondolom, még véletlenül sem a közoktatás ügyét szolgálja. Az 5. § (3) bekezdésében az olvasható, hogy a tagintézményeket magába foglaló közoktatási intézmény élén álló személynek - akit nevezzünk főigazgatónak, teljesen mindegy , ennek a vezetőnek nem lenne kötelező órát tartani az iskolában, mentesülne a kötelező óratartás alól, magyarán: nem előírás az, hogy az iskolák élén pedagógiai vezető is álljon. Azt hiszem, a közoktatási intézményekben n em pedagógiai vezető az intézmény élén nagyon furcsa helyzetet eredményezne, egész egyszerűen hogyan lehet elvárni egy ilyen vezetőtől azt, hogy számos pedagógiailag nagyon is fontos kérdéssel, üggyel kapcsolatban érdemi és megalapozott vezetői döntést tud jon hozni. Különösen aggasztó ez akkor, ha olyan nagy intézmények esetében, mint az egyetemek a rektorok is tartanak egyébként órákat. Nyilván nem azzal az óraszámterheléssel természetesen, mint az egyéb kollégák, de egyegy egyetem ma már egy nagyváros mé retét eléri, akkor ez mégiscsak meglepő, arányaiban - anélkül, hogy ezzel bárkit is meg kívánnék sérteni - egy iskola és annak az élén álló igazgató szerepe, súlya, felelőssége és így tovább talán mégsem egy szinten említendő a rektorokkal. Azt gondolom, n em szerencsés, ha ilyen szabályozók bekerülnének a törvénybe, ha úgy tetszik, utat nyitnánk a közoktatási intézmények menedzserszemléletű vezetése irányába, vagy nem is tudom, milyen egyéb hangzatos szavakkal lehetne ezt jellemezni. Összességében ezt a tör vényjavaslatot - próbálok finoman fogalmazni - sokkal inkább úgy értelmezhetjük, hogy csináljunk valamit a lázas munka látszanák érdekében, mert túl sok értelme és túl sok jelentősége nincs az ebben foglaltaknak úgy, hogy számos elvarratlan szál van benne, és nincsenek hozzá ténylegesen kimunkált és hozzárendelt cselekvési elképzelések, ennek így nem sok értelme van. Tatai képviselő úr azt mondotta, hogy ez egy 2006os kormányprogram szerves folyománya lenne. Ha ez valóban így van, akkor igazán jó lenne arr a választ kapni, hogy miért kellett körülbelül háromnégy hónappal ezelőtt - lehet, hogy fél éve is volt már , mondjuk, arról tárgyalni itt a plenáris ülésen is, hogy akkor hogyan is legyen majd a pedagógusok bérezésének a kérdése. A pedagógusszakszervez ettel karöltve önök ilyen nagy vívmányként hozták a parlament elé, most meg azt olvashatjuk, hogy az igazából mintha nem is lenne, hanem csak a pályakezdő tanároknál kellene a bérekkel valamit kezdeni. Akkor most melyiknek higgyünk? Van ott is egy elfogado tt határozat, és lesz egy másik határozat. A kettőt hogyan lehet összefésülni? Bevallom őszintén, hogy ez így elsőnek kicsit meredeknek tűnik.
