Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SÁNDOR KLÁRA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2305 enyhe értelmi fogyatékossá nyilvánítsuk, és ezzel kizárjuk azokból az osztályokból, amelyekkel a pedagógusok szívesen foglalkoznak, mert mondjuk, ott a helyi értelmiség gyerekei t tanítják. A szegregált iskolák, szegreált osztályok fölszámolása is megkezdődött, és az is megkezdődött, legalábbis elindult egy olyan folyamat, ami azt eredményezi, hogy nagyon sok helyen már a különórák helyett az iskola tanít meg egyegy nyelvet közép szinten vagy akár felső szinten a diákoknak. A Világnyelvprogram nem véletlenül olyan sikeres, amilyen sikeres, nem véletlenül akar egyre több iskola csatlakozni hozzá, és csatlakozhat is, és ennek a bővítésében az elmúlt időszakban is nagyon fontos előre lépések történtek. És a tankönyvi akkreditációnak ma már tárgya az, hogy nemcsak a különböző etnikumokat és nemzetiségeket, hanem a nemeket sem lehet sztereotipikusan ábrázolni. Mindezzel együtt természetesen azt kell elmondanunk, hogy nagyon messze vagyun k az esélyegyenlőségnek olyan érvényesülésétől, ami az Unóban általános. De azt is hozzá kell tennünk, mert itt többen mondták ma, hogy hat év kormányzás alatt sem történt előrelépés, hogy egyrészt ez nem igaz, történt előrelépés az esélyegyenlőtlenségek f elszámolásában, másrészt nyilván ellenzéki képviselőtársaim ugyanúgy tisztában vannak vele, mint én, hogy nemcsak hat, de adott esetben 1020 év is kevés ahhoz, hogy egy olyan folyamaton, amely egy közgondolkodás, egy nagyon hosszú, évszázados kulturális b eidegződéseken alapuló közgondolkodás következménye, hogy ezen jogszabályokkal 56 év alatt változtassunk, az csak a kezdő lépés természetesen, de nagyon hosszú idő az, amíg ezeket a lépéseket a gyakorlatban is érvényesíteni lehet. És még tegyük azt is hoz zá, hogy a törvények nagyon sok esetben már megvannak, csak a gyakorlat sajnos nem követi ezeket a törvényeket, és a szankciók sem megfelelőek ezek szerint, hiszen a törvények betartását ebben az értelemben az egyenlő bánásmódot illetően mindenképpen sokka l hatékonyabban kellene ellenőriznünk, nemcsak az oktatásra vonatkozóan, hanem általában is. A javaslatcsomag egyes elemeiről néhány szó, hiszen ahogy mondtam, véleményem szerint, véleményünk szerint a javaslatcsomag egyes elemei a már megkezdett lépéseket viszik tovább, módosítják, adott esetben korrigálják, teszik hatékonyabbá. Vannak benne olyan elemek természetesen, amelyeket problematikusnak látunk, de egyelőre nem látunk helyette jobb megoldást, és éppen ezért azt gondoljuk, hogy ezeket mint első mego ldási javaslatokat mindenképpen érdemes támogatni. Ilyen a mindannyiunk által ismert tény, hogy minél később kerülnek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek az iskolába, annál nagyobb hátrányt halmoznak fel már saját maguknak - vagy pontosabban, a társa dalom nekik - addigra, mire az iskolában a felzárkóztatásuk elkezdődhetne. Tehát mindenképpen cél kell hogy legyen az, hogy az oktatási rendszerbe minél előbb kerüljenek be azok a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, akik egyébként otthon nem kapnak ol yan támogatást a további tanulmányaikhoz, mint mondjuk, a jó helyzetben levő családok gyermekei. Ehhez egy olyan eszközt választ most a törvény, amellett, hogy 2008tól kötelező a hátrányos helyzetű gyerekeket óvodába fölvenni, egy olyan eszközt is alkalma z most ez a törvényjavaslat, amely sokakban kételyeket hagyhat természetesen, de ahogy mondtam, most, hogy nem látunk mellette egyelőre alternatív megoldásokat, nem nagyon látszik, hogyan lehetne még másképpen a szülőket érdekeltté tenni abban, hogy a gyer ekek valóban bekerüljenek az óvodába minél fiatalabb korban, és hogy járjanak is óvodába. Erre most a törvény megoldási javaslatot ad, tehát egy olyan ösztönző rendszert épít ki, amelynek értelmében csak akkor jár ez a támogatás, ha a foglalkozások 75 száz alékán részt vesznek a gyerekek. Azt gondolom, azzal együtt, hogy valóban kételyeket ébreszt és valóban problematikus is lehet ez a megoldási javaslat, ezzel együtt éppen a cél érdekében támogatható. A szegregált intézmények megszüntetésével is jelentős el őrelépés történik azzal, hogy azt a rendszert, amelyik elég törékeny volt, mert a szomszéd körzetek, a határos körzetek arányaihoz viszonyította azt, hogy egyegy iskolában milyen a szegregációs mutató, azt most a település átlagához viszonyítja, tehát egy rugalmasabb rendszert épít ki. Én azt gondolom, hogy ez
