Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - “Bővül-e az adófizetők döntési szabadsága az egyházak és a civil szervezetek finanszírozásában?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2250 szándékokra, mint ahogy az is, amikor megtévedt aktuálpolitizáló egyházfiak is ugyanilyen hibába estek a gyakorlat során. Úgy gondolom, rendkívül fontos, hogy híveik lelkiismereti elkötelezettségével megfelelően és politikai értékválasztás nélkül történjen meg az egyházak tevékenysége. Véleményem szerint az egyháznak attól függetlenül részt kell vennie az egyházi tulajdonban lévő műemlékek védelmében és felújításában, hogy az adott egyháznak jelenleg hány híve van, hiszen az egyházi műemlékek nemzeti örökségünk részét képezik, és részei nemzeti értékeinknek. Az MSZP és az SZDSZ közös kormányprogramjában rögzítettük, hogy “az egyházi finanszírozás korszerűsítésével támogatjuk az egyházak részvételét az állam kötelező feladatainak ellátásában”. Ez szó szerinti idézet volt a közös kormányprogramból. A szocialista kormány a szabad demokraták önkéntes kiválását követően is tartani fogja magát ehhez a közösen vállalt célhoz. Az adóhatóság tájékoztatása szerint 2007ben az adózók felajánlásának összege a civil szféra javára 8,4 milliárd forint volt, az egyházak javára 4,3 milliárd forint volt, és a kiemelt előirányzatok javára 1,9 mil liárd forintról rendelkeztek az adófizetők. A 2007. évben elfogadott, ma már érvényes módosításokkal egyszerűsödtek az egyszázalékos juttatási rendszer eljárási szabályai, csökkentek az adminisztrációs terhek. Az állam a jövőben is biztosítani fogja a hité let szabad gyakorlásának feltételeit, és teljesen egyértelmű, hogy a feltételek között a finanszírozás feltételei is igen fontos szerepet játszanak. Ugyanakkor szeretném felhívni képviselő úr figyelmét is arra, hogy az egyházfinanszírozás kérdéskörével fo glalkozó szakemberek az úgynevezett adóátirányításos egyházfinanszírozást nem tekintik egyértelműen a függetlenség biztosítékának vagy akár csak a függetlenség megjelenítésének sem teljes mértékben. A kérdés bonyolultságát jelzi az is, hogy természetesen az egyházak hitéleti szolgáltatásait nemcsak az adófizetők veszik igénybe, azaz nemcsak olyanok, akik rendelkezhetnek a százalékukról, hanem gyermekek és nyugdíjasok is, akiknek nincs tényleges adófizetési kötelezettségük. A szocialista kormány fontos céln ak tekinti, hogy az egyházak az államtól függetlenül, autonóm módon tudjanak fejlődni; hasonlóképpen a demokratikus civil szervezetek önállóságát is alapvetőnek és fontosnak tartjuk. Az egyházi terület finanszírozási hátterének jogi összefüggéseit az Állam reform Bizottság már elemezte, ez a további munka alapjául szolgálhat. A szocialista frakció nevében ugyanakkor azt gondolom, hogy tarthatjuk magunkat azokhoz az elfogadott közös célokhoz, amelyek a kormányprogramban rögzítésre kerültek, és ha képviselő úr és az SZDSZfrakció is a két évvel korábban megfogalmazott kormányprogram céljainak megvalósításában érdekelt, ezeket a célokat kívánják megvalósítani, akkor a válaszomat elfogadják. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ké rdezem, képviselő úr elfogadjae a választ. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Miniszter Úr! Örülök annak, hogy elvi egyetértés van köztünk az állam és egyház alkotmányos szétválasztásában. Örülök annak is, hogy egyetértünk abban, hogy természetesen az egyházakat norm atív alapon finanszírozni kell minden olyan társadalmi tevékenységük ellátásában, amely nagyon fontos Magyarország számára. Az oktatás, a szociális ellátás, az egészségügy, a műemlékvédelmi feladatok természetesen normatív módon finanszírozandók. (13.00) A zonban a miniszter úr előtt ismert az álláspontunk: azt gondoljuk, a valódi autonómia akkor teremthető meg, ha a hitélet finanszírozásából az egyház kivonul. A miniszter úr által említett problémára egyébként… (Közbeszólás: Az állam.) - az állam kivonul. A miniszter úr által említett problémára egyébként a liberális javaslat, amelyet tavaly benyújtottunk, megoldást is kínált, hiszen a nyugdíjasok és a nem adózó, például egyetemista korú
