Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2046 Az Unió engedi, mi miért n em tesszük meg, hogy a HU feliratot odategyük azokra a magyar élelmiszerekre? Tudjuk pontosan, hogy ma már az élelmiszeráruházláncolatokban külön márka az, hogyha magyar termék. Már ezzel logózzák, és azt is tudjuk, hogyan csapják be a szerencsétlen fogya sztókat, hogy nem magyar termékeket jeleznek kis magyar zászlócskákkal a nagy pultokon, hanem bizony az északafrikai és déleurópai országokból ideérkezett primőr termékeket is már magyar termékként próbálják meg sokszor eladni. Aztán persze itt nevesítet tük volna a gyártói, forgalmazói felelősséget, és közigazgatási és büntetőjogi következményeit akartuk megadni mindazoknak, akik az egészségre ártalmas termékek előállításában, forgalmazásában, a hamisításban vagy a megtévesztésben szerepet játszanak, szer epet vállalnak, míg az áru a fogyasztóhoz végeredményben eljut. Sajnálatos módon ez a határozati javaslat elutasításra került, és ekkor, ezen év végén megjelenik a 2006. évi CIX. törvény, ami mind a mai napig hordozza az egész kérdéskör, az élelmiszerbizt onsági kérdéskör problémájának az alapját. Ez az a törvény, amely több száz törvényt megszüntet, és az egész közigazgatási rendszert átalakítva - most csak a mezőgazdasági részét nézem - egyetlen nagy, átláthatatlan szervezetbe, a Mezőgazdasági Szakigazgat ási Hivatalba gyömöszöl be mindenkit, aki létezett eddig önálló intézményként a mezőgazdasági minisztérium környezetében, és innentől kezdve áttérnek a kézi vezérlésre. Sajnálatos módon a mindenkori kormány mindenkori ad hoc akarata mondja meg, hogy mi tör ténjen ezekben a nagyon fontos intézményekben. Nem látszik és nem ad most már szerepet a parlamentnek, hiszen olyan feladatokat, amelyeket eddig törvénnyel szabályoztunk, tehát itt kellett hogy a stratégiai kérdéseket megvitassuk, ez a CIX. törvény fogja, kiveszi a parlament szerepköréből ezeket a nagyon fontos kérdéseket, és rendeleti úton, rendeleti kormányzásra áttérve, a mindenkori kormány éppen aktuális szándékának megfelelően tologatja a teljes rendszert, és tologatja benne a szakembereket is. Félreér tés ne essék, nem a szakemberekkel vitatkozom, akik igen komoly feladatokat végeznek el mind a mai napig ezekben az intézetekben, különösen most már ebben az összetolt és átláthatatlan Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalban, hanem azokkal vitatkozom, akik ezeket a kitűnő szakembereket ilyen kellemetlen helyzetbe hozták, és sajnálatos módon a végeredménye talán érzékelhető a 2006 óta tartó élelmiszerbotrányokon keresztül, hogy bizonybizony valami komoly baj van ebben a rendszerben. Nincs végrehajtva a napo nta félkatonai jelleggel történő rendszeres ellenőrzés. (14.20) Hanem csinálunk néhány akciót, és bemutatjuk, hogy hol, milyen jól végezzük a dolgunkat. Hát, ezek az akciók épp az ellen a logika ellen hatnak, hogy akciózás keretében kell megmutatni, hogyan kellene működni, hogyan kellene visszaszorítani a nemkívánatos jelenségeket. Ezzel szemben sokkal hatékonyabb lenne az, ha egy hivatal tudná, hogy milyen területeken, milyen széles hatókörrel dolgozhatna, és ha napi rendszerességgel végezné az együttműköd ést és ellenőrzést az érintetteken keresztül. Mint említettem, a kifogásaink egyike, hogy nem látjuk azt, hogy önálló költségvetésük lenne ezeknek a nagyon fontos szervezeteknek. Egyelőre rendeleti szintű kormányzásra térnek át, ez a törvénytervezet tipiku s példája ennek. Kis Péter képviselőtársam jól idézi, több mint 35 rendeletfelhatalmazást ad ez a törvénytervezet, közel 70 utalást az uniós szabályokra. Kérdezem én: vajon elégséges azt beírni, hogy az uniós jogszabálynak ezen és ezen a számon található r észére gondoltak? Miért nem teremtjük meg a jogszabályi feltételét annak, hogy a magyar alkalmazóknak és a magyar érintetteknek értelmezhető legyen az a törvény, amit meghozunk Magyarországon? Olyan személyek ellen fogunk majd eljárni egyegy ilyen törvény alapján, akik egy helyi kispiacon teljesen jóhiszeműen vesznek részt az élelmiszerláncban, ahol termelőként vagy eladóként megjelennek. Tudjuk, hogy ők nem fognak törvényeket olvasgatni. A magyar törvényt is csak nagyon ritkán, de a magyar törvényben megj elölt uniós törvényeket száz százalék, hogy nem fogják
