Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2020 A törvényjavaslat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmát úgy valósítja meg, hogy főszabályként rögzíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat álta lános tilalmát, meghatározva a tisztességtelenség kritériumait, majd az átfogó tilalmon belül önállóan is szabályozza a tisztességtelenség legjellemzőbb előfordulási eseteinek, a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatnak a tilalmát. Végül a sza bályozás harmadik, de talán leginkább közérthető szintjén egy úgynevezett feketelistában kiemel bizonyos tényállásokat, amelyeket súlyosságuknál vagy valamilyen sajátos oknál fogva a körülmények további mérlegelése nélkül, feltétlenül tisztességtelennek ny ilvánít. A feketelistás tényállások köre csak közösségi szinten, az irányelv módosítása útján változtatható vagy bővíthető. A tilalmas gyakorlatok közel 40 pontjának olvastán kiviláglik, hogy a kontinens más részein is némely elítélendő hazai megoldásokhoz hasonlóan élnek vissza egyes kereskedők vásárlóik bizalmával. A mostani változtatással, az irányelv átültetésével a hatályos szabályozáshoz képest mindenképpen előrelépésként értékelhetjük például azt, hogy míg a versenyhatóság jelenleg csak a közérdeket sértő mértékű visszaélésekkel szemben lép fel, a jövőben már az egyéni fogyasztói panaszok alapján is biztosítani kell a hatóság eljárását és a jogsérelem orvoslását. Az új szabályozás várhatóan nemcsak a hatóságok munkáját könnyíti majd meg, hanem maga a jogszabályi környezet is áttekinthetőbbé válik. Előrelépés, hogy a jogszabály nevesíti és pontosan meghatározza az egyértelműen törvénybe ütköző reklám, illetve tágabb értelemben vett kereskedelmi gyakorlatokat, és a bizonyítási eljárások egyes - különöse n a feketelistás - esetekben jelentősen egyszerűsödnek. A fogyasztók számára ezek az eljárások áttekinthetőbbé válnak, és már maguk a tisztességtelen praktikák is könnyebben azonosíthatóak lesznek. Mindezektől pedig nem utolsósorban a fogyasztói tudatosság megerősödését is okkal várhatjuk majd. Ez egy nagyon fontos feltétel ahhoz, hogy megfelelően működjön a piacgazdaság Magyarországon. Azt, hogy mennyire szükség volt erre a jogszabályra, az is mutatja, hogy tavaly a Gazdasági Versenyhivatalhoz minden koráb binál több panasz, illetve bejelentés érkezett a fogyasztók megtévesztése miatt, és a hivatal 69 határozatban összesen 1226 milliárd forint bírságot szabott ki, ami nagyon sok pénz. A legtöbb eset pedig évről évre visszatér. Elég csak a különböző távközlés i cégek, illetve mobilszolgáltatók megtévesztő internetelőfizetéseire, a kiskereskedelmi láncok reklámújságjainak termékismertetőire, vagy a feketelistán előkelő helyet elfoglaló légitársaságok megtévesztő reklámjaira gondolnunk. Tudatosítanunk kell magun kban, hogy a fogyasztók ugyanúgy, mint maguk a versenytársak, a versenyfolyamatot aktívan alakító piaci szereplők, akiknek a döntéseikhez megfelelő információkkal kell rendelkezniük. Amennyiben őket nem tájékoztatják megfelelően, megtévesztik vagy jelentős információt hallgatnak el előlük, akkor pedig nem csupán a kommunikációs folyamat torzul, hanem maga a piaci verseny is. Az irányelv rögzíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen eljárás, kereskedelmi gyakorlat általános tilalmát, meghatározva a tiszte sségtelenség kritériumait. E kritériumok meglétének a konkrét esetben történő kimutatása összetett jogértelmezést tesz szükségessé, ugyanakkor kellően rugalmasan hagyja a szabályozást a felmerülhető valamennyi élethelyzet lefedésére. A tisztességtelen kere skedelmi gyakorlat átfogó tilalmán belül az irányelv önállóan is szabályozza a tisztességtelenség legjellemzőbb előfordulási eseteinek, a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak és az agresszív kereskedelmi gyakorlatnak a tilalmát, megint csak általános jell eggel, esetről esetre történő jogértelmezést, a feltételek meglétének vizsgálatát szükségessé téve. Az irányelv anyagi jogi szabályainak megfogalmazása olyan részletezettségű, hogy ezeknek a szabályoknak az átültetése során a tagállami jogalkotónak a norma tartalom meghatározásában gyakorlatilag nincs mozgástere. Ezek a szabályok a fogalomrendszert, a jogszabály hatályát rendező szabályokat, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmát kimondó rendelkezéseket foglalják magukban. E rendelkezés eket pontosan, szöveghűen át kell ültetni, illetve a szabályozás hatályának meghatározásával és a fogalommeghatározásokkal a megfelelő vonatkozásokat
