Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MOLNÁR ALBERT, a költségvetési pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
2011 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem megisméte lve azokat a gondolatokat, mondatokat, amelyeket államtitkár úr és képviselőtársam is említett, itt tulajdonképpen egy brüsszeli normatívának a magyar jogba történő lehető legprecízebb átültetéséről beszélünk. Ha úgy tetszik, akkor ezt a törvényt akár egy technikai jellegű törvénynek is felfoghatnánk. Ugyanakkor, kihasználva a lehetőséget, hadd emlékeztessem képviselőtársaimat, hogy nemcsak ennél a törvénynél, hanem a fogyasztóvédelmi törvénynél, de talán még az élelmiszerláncbiztonságról szóló törvény alk almazásában is az Európai Unióban jelentős nemzeti eltérések mutatkoznak. Ezt az illetékes bizottság rendszeresen kifogásolja is. Most úgy tűnik, hogy e törvény keretében határozták el magukat egy maximumharmonizálásra, de egy kicsit aggódom, hogy nem mi l eszünke megint azok az eminens tanulók, akik az Európai Unióban szó szerint vesszük, és elsőként, önkéntesen magunkat úgy lekorlátozzuk, hogy nem tudunk majd, ha úgy tetszik, meg sem moccanni. Sajnálatos módon erre már volt példa, de ezt majd talán a fogy asztóvédelemmel, illetve az élelmiszerláncbiztonsággal kapcsolatban mondanám el. Tudomásul véve ezt a kényszerhelyzetet, a bizottság kisebbségi véleményét szeretném ismertetni, ami lényegében egy kérdéskörre szűkíthető le. Borenszki képviselőtársam erről már említést tett, de hadd fejtsem ki a véleményünket, érveinket, illetve aggályainkat. Tulajdonképpen a bizottsági ülésen nem, de ma hátha választ kapunk arra… - a többszereplős rendszer kialakításának szükségességével, amit Borenszki képviselő úr mondott , egyet is értenénk. Nekünk nem az a bajunk, hogy több szereplő venne részt ebben a munkában, a PSZÁF és a Versenyhivatal. Nekünk mindvégig az a kifogásunk, hogy a fogyasztót, különösen a kistelepüléseken élő emberekre gondolok, belekergessük ebbe a szabál yozási dzsungelbe. Éppen elég lesz neki tudomásul venni ezt az új helyzetet, és megbirkózni ezzel az új hivatali építménnyel. Olyan szervezeteket emel be a törvény, amelyeknek jelenleg sincs fogyasztóvédelmi feladatuk. A Gazdasági Versenyhivatal csak olyan esetekben jár el, ami közérdeket érint. Tehát megfelelő nagyságúnak és súlyúnak kell lennie az ügynek, hogy foglalkozzanak vele. A fogyasztók ügyei pedig jellemzően nem ilyen nagyságrendűek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a biztosítási ügyekben jár el. Megjegyzem, hatáskör híján jelenleg nem foglalkozik a fogyasztók megtévesztésére irányuló ügyekkel. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a versenyt érdemben nem érintő ügyekben lesz jogosult majd eljárni. Végre létrejött az egységes fogyasztóvédelmi szervezet, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Kézenfekvő lenne, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal is ez a szervezet foglalkozzon. Amennyiben ügyintézés közben felmerül a másik két szervezet valamelyikének érintettség e, az NFH hivatalból veszi fel velük a kapcsolatot, és ennek eredményeiről ő értesíti a panaszost. A törvényjavaslatot oly módon javasoljuk átdolgozni, hogy a fogyasztó képes legyen eligazodni az érdekeinek érvényesítése közben. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lez sák Sándor) : Köszönöm, Bagi képviselő úr. Megadom a szót Molnár Albert képviselő úrnak, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadójának. MOLNÁR ALBERT , a költségvetési pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr . Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon ritka dolog a bizottságunkban, hogy valamiben egyetértünk. Ez a téma olyan volt, amiben az ellenzéki képviselőtársak és a kormánypárti képviselők is azonos platformot foglaltak el, így született meg az a döntés április 22én a költségvetési bizottság ülésén, hogy a képviselők egyhangúlag támogatták ezen törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Én is azt gondolom, hogy ez egy kötelező házi feladat volt, hiszen olyan minőséggel látta el az Unió ezt az irányelvátültetést, amely gyakorlatilag az előbb elhangzott maximumharmonizációt jelenti; vagyis szó szerint át kellett ültetni a magyar jogrendbe. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy nagyon helytelen, ha egy egységes piacon különb öző törvények hatnak a
