Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZILI KATALIN (MSZP):
2007 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Megkérdezem, kíváne még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vita lezárása előtt megadom a szót Szili Katalin képviselőházelnök a sszonynak, hogy az előterjesztők nevében válaszoljon a vitában elhangzottakra. DR. SZILI KATALIN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt bizottsági Elnök Úr! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány szóban reflek táljak azokra a felvetésekre, amelyek a képviselőtársaimtól elhangzottak, és esetleg a felvezetőmben ezekre nem tértem ki. Végül is azért jó ez a párbeszéd, mert így tudjuk előrevinni közös ügyünket. Ahogy a képviselőtársaim jelezték, hogy a fenntartható f ejlődési nemzeti stratégia parlamenti elfogadása célszerű lenne, reményeim szerint e tanács egyik első lépése pontosan az lesz, hogy a kormány által elfogadott és az Európai Uniónak is elküldött stratégiát egy széles körű párbeszédet követően, ha ez valóba n konszenzussal elfogadható, a parlament elé terjeszthetjük, és úgy hiszem, ez egy nagyon jó lehetőség lesz számunkra arra, hogy az ebben a stratégiában megfogalmazottak kerüljenek, úgymond, lefordításra a hétköznapok törvényalkotásában, jogalkotásában és nyilvánvalóan a végrehajtásban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos utalni azokra a dolgokra is, amelyek ma a világ ellentmondásait jelentik. Én ezekre nem tértem ki, de ennek a szemléletmódnak a szükségességét nagyon jól jelzi, és csak egy globális dolgo t hadd említsek: a Földön ma élő több mint 6,5 milliárd ember 1,3 százaléknyi földet vesz igénybe. Folytatható ez? Vagy egy másik összefüggés, amely szintén globális méretekre utal: ma a világ három leggazdagabb emberének a vagyona több, mint az utolsó neg yvenöt legszegényebb ország össz GDPje. Nem ellentmondás ez ma a világban? Vagy éppen a képviselőtársaim ma itt már a bioetanol ügyét és egyéb kérdéseket is feszegettek, amely szintén egy érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet, hiszen azzal, hogy el kezdünk, úgymond, természetbarát energiaforrásokat keresni, nyilvánvalóan ez a másik oldalon azt fogja jelenteni, hogy az élelmiszerárak növekednek. Mi ez, ha nem ellentmondás, tisztelt képviselőtársaim? De hozhatnék olyan összefüggéseket is, mint amit egy ébként az elektronika mérhetetlen fejlődése jelent. Ennek ellentételezéseként azért ott van, hogy munkahelyek szűnnek meg, mert nyilvánvaló, hogy az élőmunkaigény sokkal kevesebb lesz, mint ami akár tízhúsz vagy ötven évvel ezelőtt volt. Vagy utalhatnék m ásfajta ellentmondásra, ami a társadalmi - úgy szoktuk mondani - polarizációt vagy a szociális különbségeket jelenti; bizony ezek azok a feszítő kérdések, amelyekre a politikának válaszokat kell tudni találni. Viszont véleményem szerint a politika nem kere shet más választ, mint csak olyat, amelyet egyébként a társadalom is elfogad, amely mentén mi magunk is ki tudjuk jelölni azokat a célokat, hogy milyen irányba kívánjuk elvinni az ország jövőjét, és nyilvánvalóan ezeket a feszültségeket, különbözőségeket h ogyan tudjuk csökkenteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik fontos kulcsszó a hosszú távú gondolkodás, a másik pedig az, hogy minél szélesebb társadalmi alapokra helyezzük ezt. Viszont önök felvetettek olyan kérdéseket is, amelyek nyilvánvalóan jelzik sz ámomra, hogy bővítenünk kell azt a kört, hogy milyen hosszú távú stratégiákat kell építenünk. Például egy hosszú távú vidékfejlesztési stratégia, amelyben rá tudunk mutatni ezeknek az ellentmondásoknak a feloldására, és sorolhatnám tovább. Reményeim szerin t a májust követően felálló nemzeti tanács ezekre javaslatokat fog tudni adni, válaszokat fog tudni adni. Megköszönöm Horváth János képviselőtársamnak is, aki a Cserkész Szövetség természet- és környezetvédelemben betöltött szerepét hosszasan méltatta, és köszönöm, és igaz az, amit egyébként Ékes József képviselőtársam elmondott: ennek az egésznek úgy kell felépülnie, mint egy szőlőfürt.