Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2001 adottságokra, az ökológiára - egy teljesen új, átfogó agrártörvényt is ötpárti egyeztetéssel tudna ez a parlament megalkotni. Hiszen egy stratégiának az ország jövője sze mpontjából meghatározónak kell lennie. Ha a stratégián belül egyegy fejezetben nincs meg az a megfelelő egyeztetési folyamat, hogy a társadalom széles rétege is azonosulni tudjon a törvénnyel, akkor egészen biztos, hogy ez el fog vérezni. A másik ilyen do log, hogy ha a törvényt meg is alkotjuk - hisz az Európai Unió részéről is számos alkalommal az uniós törvények átvételével kapcsolatosan Magyarország ugyan élen jár , de a végrehajtás területén vannak az eltérítések. Azt, miniszter úr, én több napirendi pontnál is elmondtam, hogy ezer sebből vérzik a végrehajtás, hisz kormányrendeletekkel és miniszteri rendeletekkel egy törvényt úgy el lehet téríteni, hogy utána senki nem ismer rá, sőt mi több, senki nem tud vele azonosulni, sőt mi több, nem ért senki, és innentől fogva annak a végrehajtása is megsínyli magának a végrehajtási utasításnak a tendenciáit. Szeretném mindenképpen, ha a magyar parlament ezekben a kérdésekben - és nem véletlen kértem a múlt héten is, hogy a területrendezési törvénynek adjunk időt , teret, lehetőséget arra, hogy a társadalom is megismerje, régiók, térségi társulások is megismerjék, és annak alapján szülessenek meg azok a döntések, amelyek ma a területrendezési törvényben is megtalálhatók. Miniszter Úr! Ha ön a területrendezési törvé nyben a hat térképet egymásra teszi, akkor ma Magyarországon úthálózatfejlesztésről nem lehet beszélni, mert a Natura 2000, a vízvédelmi kérdések, a honvédelmi kérdések olyan gátjai tulajdonképpen a magyarországi úthálózatfejlesztésnek, amelyek nem teszi k lehetővé a végrehajtást. Ezért kellene környezetvédelmi szempontból is nagyon komolyan átnézni, és valóban a stratégia olyan szegmensének, elemének kell lenni, ami csatlakozik az európai úthálózatfejlesztéshez is. Ahogy elmondtam, hogy a vidékfejlesztés területén milyen tendenciák vannak ma Magyarországon, ez nagyon erőteljesen kapcsolódik a nemzeti tanács kérdéséhez, mert én úgy érzem, hogy a politika területén ma olyan lépések történnek, amelyek a vidéki lét beszűkülését jelentik, tehát az elsorvadás i rányába hatnak. Innentől fogva maga a természet is megsínyli, hisz a vidéki lét legjelentősebb pozitív oldala, hogy egyrészt egy nyugodtságot ad, másrészt pedig a természet rendezését végzi az ott élő állampolgár agrártevékenységével, ami valóban nem az el burjánzást, az elvadulást, hanem tényleg a természet rendbetételét és ökológiai fenntartását tudja biztosítani. Ugyanilyen a vízbázisaink kérdése. Éjszaka a vitában, amikor folyt az állami vagyon értékesítése, jómagam tettem szóvá a vízbázisok kérdését. Ma is ott van napirenden, hogy eladható. Az európai törekvés is abba az irányba hat, hogy a vízvédelem területén az európai vízkészletek felmérésével nézzük már meg, hogy egyáltalán Európa mivel rendelkezik, milyen hatásokat kell tenni annak érdekében, hogy a vízfertőzések ne folytatódjanak tovább, a rétegvizek kérdését rendezzük, és a Vásárhelyiterven belül pedig a vízkészletezést, hisz az éghajlatváltozás egyik szegmense az, hogy Magyarországon is az éghajlatváltozásból adódóan teljesen más agrártevékenysé gre kell áttérni - ilyen a szikesedés, a DunaTisza közének kérdése. Tehát lehetne számos olyan kérdésben ötpárti folyamatot elindítani, amivel tényleg hosszú távon meg lehet Magyarország sorsát határozni: agrárkérdés, a vidékfejlesztés kérdése, víztározók kérdése, záportározók kérdése - ezek a legfontosabbak ahhoz, hogy valóban Magyarország azzal a szerepkörrel, amellyel Európában bír, akár a gyógyvíz területén, akár a termálvíz területén, akár az ivóvíz területén, akár a vízbázis területén olyan vízkészle tezési rendszert tudnánk kialakítani, amivel hosszú távon az éghajlatváltozás negatív hatásait Magyarországon csökkenteni lehetne, vagy adott esetben olyan vízkészletezéssel, amivel más országok számára is lehetne biztosítani bizonyos feltételeket. Úgy érz em, hogy ezeket kellene összefésülni, és nagyon helyes, hogy a nemzeti tanács megalakulásával a társadalmi élet szereplőit, a tudományos élet szereplőit, az egyházakat, a munkaadókat, munkavállalókat… - hisz ennek olyan hatása is van, hogy valóban a követk ező időszak munkaerőfoglalkoztatási kérdéseire is kihatnak, vele párhuzamosan szociális kérdésekre is.
