Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak

2008. április 29 (142. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):

1980 Az ülésen jelen voltak: GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, DIÓSSY

GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, DR. FODO

R GÁBOR

környezetvédelmi és vízügyi miniszter és KOVÁCS KÁLMÁN államtitkár, SIMON GÁBOR

szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár. Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 22. ülésnapja 2008. április 29én, kedden (9.04 óra - Elnök: dr. Áder János Jegyzők: Nyakó István és Pettkó András) ELNÖK (dr. Áder János)

: Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm a jelen lévő képviselőket, a kormány nagy számban

megjelent tagjait és mindazokat, ak

ik figyelemmel kísérik a munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 22. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az

ülés vezetésében Nyakó István és Pettkó András jegyzők lesznek a segítségemre. Napirenden kívü

li felszólalók: ELNÖK (dr. Áder János)

: Szokásainknak megfelelően ma is

napirend előtti felszólalásokkal kezdjük munkánkat.

Elsőként hozzászólásra jelentkezett Teleki László frakcióvezetőhelyettes úr, a magyar szocialista

frakcióból. TELEKI LÁSZLÓ (MSZP)

: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! “Képzéseken át vezet az út a

munkához” - ezt a címet adtam a mai felszólalásomnak, azért, mert azt gondolom, hogy a

magyarországi cigányság helyzete egy teljesen más dimenziót tartalmaz, m

int az egyéb más

munkavállalóké. Mondom ezt azért, mert nagyon sok esetben a munkához jutást nemcsak a

szakmaiság és nemcsak a tudás, hanem a bőrszín is néha behatárolja. Ezért azt gondolom, hogy azt a

hátrányt, amivel a magyarországi cigányság nagyon sok

esetben küzd és kell harcolnia, azt

elsősorban a tudással tudja megalapozni, ezért nagyon fontosnak tartom azt a programot, amelyet a

kormány az elmúlt időben társadalmi vitára bocsátott, a “Munka, tudás, tulajdon” programot; mind a

három elem nagymértékbe

n hozzátartozik a magyarországi romák integrációs lehetőségeihez. Azért tartom fontosnak mind a hármat megemlíteni, mert hogyha arról beszélünk, hogy a tudás

mit jelent a magyarországi cigányság számára, akkor azt kell mondanom, hogy hosszú távon mindent

j

elenthet. Nem szeretem és nem tudom elfogadni azt, hogy a kormányok mindig csak megpróbálják

azt a koncepciót végrehajtani, amit éppen kitalálnak, és egy rövid távú koncepciót próbálnak meg

felvázolni annak érdekében, hogy a romák foglalkoztatási esélyei t

udjanak nőni. Ezért tartom

fontosnak, hogy a tudást már a bölcsődétől egészen az egyetemig megpróbálja behatárolni az a

program, amit magunk előtt láthatunk, mert akkor hosszú távon próbál meg befektetni a legnagyobb