Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 28 (141. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
1972 elem, hiszen aki nem fér nagyon hozzá az internethez, annak bizonyára nehézséget oko z megszerezni, bár hozzáteszem, hogy ma Magyarországon valamennyi településen van olyan internethozzáférési hely - akár önkormányzat, akár eMagyarország pont, akár közösségi hozzáférés , hogy lényegében mindenki számára ez lehetővé válik. Nyilván valami fajta informatikai mentorral lehet segítséget nyújtani, de ez mindenki számára hozzáférhetővé válik. Kérem a képviselő urat, hogy még a szavazásig gondolja át. Ha arra a kérdésre, hogy többen jutnake hozzá a hiteles változathoz, az a válasz, hogy igen, ha arra a kérdésre, hogy gyorsabban jutnae hozzá a jogalkalmazó a hiteles változathoz, mint ma, az a válasz, hogy igen, és ha arra a kérdésre, hogy megbízhatóan jute hozzá a hatályos szöveghez, a hiteles szöveghez, az a válasz, hogy igen, akkor azt gondolo m, hogy ezt az új, korszerű változást meg lehet szavazni. Arra a kérdésre, a képviselő úr 9. módosító indítványára, hogy a köztársasági elnök hitelesít vagy nem hitelesít: nem zárom ki, hogy lehet egy pontosabb szöveget előállítani. A mi javaslatunk arra i rányult, hogy vajon hitelese az a szöveg, amin nincs ott a köztársasági elnök aláírása; tehát fordított logikával. Ha ezt a kérdést felteszem, és azt mondom, hogy a köztársasági elnök aláírása nélkül nem hiteles a törvény szövege, hiszen nem is hatályos, akkor azért ebben a javaslatban mégiscsak van racionalitás. Ha a jelenleginél pontosabb szöveget lehet az alkotmányügyi bizottságban előállítani, nem áll ellenünkre, kész ebben a kormány rugalmasságot tanúsítani. Itt jelezném, hogy azt a bizonyos ötpárti e gyeztetést mi nem gondoljuk külön fórumon. Az alkotmányügyi bizottságban erre mód volt, mód van és mód lesz még a szavazásig. Azt gondolom, hogy erre minden képviselőcsoportnak, ha van nyitottsága, ezt meg lehet tenni. Az utolsó ügy, amit é rinteni szeretnék, az a helyesbítés kérdése. Örülnék, ha erre jobb javaslat lenne, mint a benyújtott javaslat, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság azt a helyesbítési gyakorlatot, amely évtizedek óta létezik, most minősítette először, és döntött úgy, hogy ez így nem folytatható, mert megítélése szerint jogbizonytalanságot okoz. Visszafelé nem minősítette, nem minősítette, hogy mely törvény vagy mely jogszabály helyesbítése volt jogszerű vagy nem jogszerű. Ha most felnyitnánk ezt a kérdést, akkor újabb 25 más kérdésre kellene választ adni, hogy különböző évszámokban különböző Magyar Közlönyökben megjelent különböző helyesbítések miképpen feleltek meg az egyébként nem szabályozott helyesbítési követelményeknek. Most valóban egy tabula rasa következik. Az alkotmánybírósági döntés alapján egy helyesbítési rendet alkotnánk, de ahhoz képest valamit kell mondani a létező helyesbítésekről, nem lehet jogbizonytalanságot hagyni. Ezért tettük azt a javaslatot, hogy a megjelenteket az Országgyűlés a törvény erejéné l fogva tekintse jogszerűnek, és innentől kezdve egy teljesen új helyesbítési rendet alakítson ki. Azt gondolom, hogy ez a jogalkalmazás szempontjából nagyobb stabilitást jelent, mintsem hogy visszafelé évtizedekre kinyitnánk, hogy melyik helyesbítés mikor és milyen logika mentén lett volna jogszerű vagy egyáltalán jogszerű volte. Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer mindenkinek szeretném megköszönni az aktív közreműködését a vitában, és bízom benne, hogy a jövő hétfői, módosító indítványokról történő szavaz áskor, illetve 13án kedden a zárószavazáskor a Ház a döntő kérdésekben egyetértésre fog tudni jutni, és valóban egy korszerű törvényt fog tudni alkotni. Köszönöm szépen még egyszer, elnök úr, a szót is és a figyelmet is. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokról következő ülésünkön határozunk.
