Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 22 (140. szám) - A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LAKOS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1822 megint csak zárójelbe kell helyezni, hiszen ma ez együttesen nem megítélhető. Ezért, miután látjuk, hogy komoly elmozdulások is lehetnek majd ezen jogszabályok keretei között, hogy ennek a végén vállalható az országgyűlési képv iselők által, és azt mondhatják, hogy ez egy olyan konszenzusos törvény lett, amelyet mindannyiunknak közösen kell betartani és betartatni, ennek a megítélése nem teremtődik meg most itt a vita keretében. Meg kell várnunk az összes jogszabály vitáját és a szavazás előtti állapotot, amikor együttesen újból számba lehet venni, hogy a különböző jogszabályok egymáshoz való viszonya lefede minden területet, teremte egy egységes, semleges versenykörnyezetet, megfelelő, ésszerű gazdaságfejlesztési célokat teremte, amellett, hogy a természet, az emberi életkörülményekhez való védelem jogát pedig biztosítja. Ennek figyelembevételével további vitát látunk indokoltnak. A végleges álláspont kialakításához, azt gondolom, ez a szünet, amely következik - és a vita foly tatódik egy későbbi időszakában a parlamenti ülésezésnek , indokolt és szükséges. Ennek fényében köszönöm szépen a figyelmet, és jó vitát kívánok. A következőkben várjuk a kormányzattól azokat a hatástanulmányokat, amelyek talán megkönnyítik a pontos megí télését a jogszabálynak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Lakos Imre képviselő úrnak, az SZDSZ képviselőcsoportja vezérszónokának. A képviselő urat illeti a szó. LAKOS IMRE , az SZDSZ képv iselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény, a megtévesztő és összehasonlító reklámokra vonatkozó szabályainak módosítása egyrészt uniós jogharmonizációs köt elezettségeink következtében mindenképpen szükségessé vált, másrészt azt gondolom, mindannyiunk számára egy olyan fontos kérdés, amelyben a törvényalkotásnak hangsúlyos szerepe van, és azt is remélem, hogy ez egy közös egyetértéssel megszülető törvény lesz majd. A szükségszerű módosítás ugyanakkor alkalmat adott a reklámszabályozás általánosabb újragondolására a megtévesztő és összehasonlító reklámot érintő részeken túlmenően is. Erre a jogalkalmazási tapasztalatok során felmerülő jogértelmezési viták felol dása, az áttekinthetőbb, egységesebb szabályozás megalkotása céljából mindenképpen szükség volt. A módosítások terjedelme következtében, mivel azok számos ponton érintették volna a hatályos reklámtörvényt, új törvény megalkotása válik, vált szükségessé. A jogalkalmazási tapasztalatok alapján egyrészt szükséges volt egyes fogalmak pontosítása, valamint új fogalmak megalkotása is. Módosításra kerül a javaslat értelmében a gazdasági reklám fogalma, rendezésre kerül az áru, a termék, a szolgáltatás fogalmak vis zonya. A törvényjavaslat szerinti reklámfogalom szerint már teljesen egyértelmű, hogy a közlés, tájékoztatás is reklámnak minősül, akár áru értékesítéséről vagy más módon történő igénybevételének előmozdításáról van szó, akár e céllal összefüggésben a váll alkozás neve, megjelölése, tevékenységének népszerűsítése, vagy az áru, árujelző ismertségének növelésére irányul ez a tevékenység. A hatályos reklámszabályozások értelmezésében korábban kérdésként jelentkezett, mi értendő a közzété tel fogalma alatt. Ezt a kifejezést használta a reklámtörvény, de nem definiálta, így a hatóságoknak, bíróságoknak kellett értelmezniük a jelentést. A törvényjavaslat szerint a reklám közzététele annak megismerhetővé tételével valósul meg, függetlenül attó l, hogy az nagyobb nyilvánosság vagy csupán egyedi címzettek számára válik elérhetővé. (10.30) Új fogalomként kerül a reklámtörvénybe a reklám címzettje, amely a fogyasztó fogalomra kiterjedő terminológiai egységesítés miatt válik szükségessé. A reklámozás ra vonatkozó szabályok, tilalmak áttekinthetősége érdekében az egyes ágazati törvényekben, például a magzati élet
