Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 21 (139. szám) - Nagy Sándor (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “A koalíció már nem, a pénzbehajtó politika még a régi” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - NAGY SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
1767 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Nagy Sándor, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a gazdasági és közlekedési miniszternek: “A koalíció már nem, a pénzbehajtó politi ka még a régi” címmel. A képviselő urat illeti a szó. NAGY SÁNDOR (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A napokban értesülhettünk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium azon tervéről, amely szerint elektronikus útdíjat kíván bevezetni. Az elképzelés lényege, hogy a megtett út arányában az egyes járműveknek kategóriától függően díjat kell fizetniük egy erre szolgáló elektronikus hálózat segítségével. Azon kívül, hogy a gyengén gazdálkodó kormány pillanatnyi bevételei növekednek , ennek két következménye lesz. Egyrészt jelentős mértékben növekedni fognak a magyarországi teherfuvarozás költségei, másrészt a fuvarok drágulását a vállalatok nyilvánvalóan a fogyasztókkal fizettetik majd meg. Ez a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium saját becslései szerint az infláció 0,130,25 százalékos emelkedését fogja jelenteni. Egyébként nem is beszélve arról, hogy maga a beruházás az adófizetők mintegy 5070 milliárd forintjába fog kerülni, amelynek a megtérülése a jövő homályába vész. Ismerjük az EU ezzel kapcsolatos törekvéseit és az ezzel kapcsolatos, sokéves nyugateurópai vitákat. A legkevesebb, amit megtehettek volna, hogy esettanulmányokkal és összehasonlításokkal próbálják igazolni elképzelésüket. A kormányzat a március 9ei népszavazás után folyamatosan hangsúlyozta, hogy a tandíj, vizitdíj és kórházi napidíj miatt kieső bevételt nem áll módjában pótolni, mert nincs elég forrás. Meglepő, hogy épp egy ekkora összeget költenek el egy olyan pénzbehajtó beruházásra, mint az elektronikus útdí j. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Miniszter úr, az ezzel kapcsolatos észrevételeimre kérem válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Dióssy Gábor államtitkár úrna k. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Bár az tény, hogy a képviselő úr értesülése, miszerint az úthasználattal arányos díjazást kívánunk a magyar utakon bevezetni tehergépjárművekre, valós, de azt hiszem, hogy a képviselő úr ennek a ténynek a felismerésével jelentős ütemkésésben van. Hiszen az elmúlt időszakban, sőt az elmúlt években többszöri alkalommal legszélesebb szakmai és társadalmi nyilvánosság előtt, beleér tve a sajtónyilvánosságot is, folytattunk egyeztetéseket az elektronikus útdíjrendszer bevezetéséről, tehát ez nem egy új hír. A használatarányos útdíjfizetés egyébként azon az elven nyugszik, hogy a közúti áruszállítás területén azok fizessék meg az utak felújításának, karbantartásának költségeit, akik a leginkább igénybe veszik azokat. Ez a szemlélet egyébként valóban találkozik az Európai Unió elveivel és gyakorlatával, s méghozzá teljesen jogosan. A jelenlegi átalánydíjas, matricás rendszerben ugyanis e gy 12 tonna össztömeg feletti tehergépkocsi üzemben tartója kilométerenként számolva mintegy tizedannyi díjat fizet az úthasználatért, mint a szomszédos Ausztria területén például. A bevételkülönbséget az adóbevételekből kell, az önök, a mi bevételeinkből megfinanszírozni az államnak természetesen, hogy az úthálózatot hosszabb távon is fenntarthassa, erre tudjon költeni. Nem véletlen, hogy verseny van kibontakozóban ma a térség országai között a vonatkozásban, hogy mikor vezeti be melyik ország a használata rányos útdíj rendszerét. Aki lemarad, magára húzza az egyre növekvő tranzitforgalmat, költségek beszedése nélkül. Így ezek a célkitűzéseink, azt gondolom, semmiképpen sem rövid távúak. Mert hát persze nem a Magyarországon közlekedőkről van csak itt szó, ha nem egyre inkább és egyre növekvő mértékben a Magyarországon keresztüldübörgő tranzitforgalomról. A használatarányos útdíjszedés makrogazdasági hatásai valószínűsíthetően csupán az infláció 0,10,2 százalékos növekedésében jelentkeznek. Az útfenntartás szi lárd gazdasági alapjainak
