Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 21 (139. szám) - Rogán Antal (Fidesz) - dr. Szilvásy György tárca nélküli miniszterhez - “Mire kíváncsi, Szilvásy elvtárs? IV.” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ROGÁN ANTAL (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZILVÁSY GYÖRGY tárca nélküli miniszter:
1758 Rogán A ntal (Fidesz) - dr. Szilvásy György tárca nélküli miniszterhez - “Mire kíváncsi, Szilvásy elvtárs? IV.” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Rogán Antal, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nél küli miniszternek: “Mire kíváncsi, Szilvásy elvtárs? IV.” címmel. ROGÁN ANTAL (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Valóban, jómagam is az említett március 30ai, a titkosszolgálatok hatókörét az önkormányzatokra is kiterjesztő kormányhatározat ügyében szeretném kérdezni önt, de három nagyon konkrét kérdést szeretnék feltenni, miniszter úr. Elolvastam azt az ominózus levelet, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr vagy ön, vagy a kormány, nem tudom pontosan, mert névtelenül é rkezett, de elküldött nekem, amiben valóban Gyurcsány Ferenc neve szerepel aláírva. Ebben az ominózus egyetlenegy oldalban, miután összevetettem azokkal a papírokkal, amelyeknek a titkosságát ön most feloldotta, és azokat elolvashattam, észrevettem néhány különbséget. Ezek közül az első különbség az volt, hogy a korábbi határozatokban semmilyen formában nem esett szó a fővárosi kerületi önkormányzatokról, az önök által jegyzett mostani, március 30ai kormányhatározatban viszont igen. Így elsőként azt szeret ném megkérdezni, tisztelt miniszter úr, hogy milyen változás indokolja a korábbiakhoz képest a fővárosi kerületek beemelését ebbe a körbe. Remélem, nem az, hogy az előző ciklushoz képest például, amikor ez nem volt érvényes, ma a fővárosi kerületek jelentő s részét ellenzéki politikusok vezetik. A másik ilyen kérdés, ami a különbségre vonatkozik: a korábbi határozatokban - pontosan is idézhetném - a főváros és a megyei jogú városok önkormányzati hivatalairól esett szó, a mostaniban viszont önkormányzatokról. Úgyhogy tisztelettel szeretném megkérdezni, miniszter úr, hogy mi a különbség ebben a megfogalmazási értelemben az önkormányzatok hivatalai és az önkormányzatok között. Ez a megfogalmazás mennyiben ad többletjogosítványokat a szolgálatoknak? Erre hivatkoz va kiterjeszthetike például az információgyűjtést az önkormányzati képviselőkre? Végül, a miniszter úr megállapodást említett a válaszában is, az SZDSZfrakciót is ezzel győzte meg, de a nekem küldött papírban egy szó sem esett semmilyen megállapodásról. Én ugyan a nemzetbiztonsági törvények eljárási rendjét nem ismerem, de az egyszerű államigazgatási eljárásban fel szoktuk hívni a figyelmét arra az érintett állampolgárnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , akire vonatkozóan határozatot hozunk, hogy neki milyen jogai vannak, hova fordulhat, hol fellebbezhet. Értsem ezt úgy, hogy a Belvárossal nem is kívánnak ilyen megállapodást kötni, vagy mégsem? Én kíváncsi vagyok a válaszára, tisztelt miniszter úr. (Taps az ellenzék soraib ól.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Szilvásy György miniszter úrnak. DR. SZILVÁSY GYÖRGY tárca nélküli miniszter : Köszönöm a kérdéseket, megpróbálok talán hadarva is, de mind a háromra válaszolni. A megyei jogú vá rosok, illetve a fővárosi kerületek valóban újként kerültek bele, egyébként ez a múlt hét óta ismert, amikor már nyilvános is a határozat, az indoklását pedig az interpellációkra adott válaszomban elmondtam. Annak a körülbelül 2000 milliárdos nagyságrendne k, ami az önkormányzati szférába kerül majd az európai uniós fejlesztési forrásokból, a nagy része erre az intézményi körre koncentrálódik, megyei jogú városok, kerületek és onnan felfelé, ha szabad így fogalmazni. Kétségtelen, hogy az az alatti szinten is jelentős a pénzhez való hozzáférés, pályázatok kiírása s a többi, és ott is indokolt lenne a védelem, a tájékoztatás, az együttműködés, a
