Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 21 (139. szám) - Herényi Károly (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Mit ér egy borospince output indikátor nélkül?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAJNAI GORDON önkormányzati és területfejlesztési miniszter:
1732 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A 22 magyarországi borvidék ből hat a Balaton környékén van. Ezek kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy a turizmust a tótól távolabb vigyük. A borturizmus erejét és vonzerejét a jó bor mellett az is meghatározza, hogy milyen programokat kínálnak a látogatóknak, mennyire és milye n minőségben tud megnyilvánulni általa az ágazati kultúra és a hagyományőrzés. Ehhez fejlesztésekre van szükség, hazai és uniós források felhasználására. A középdunántúli régió és a Balaton Fejlesztési Tanács honlapja azt írja: “Az idegenforgalmi szezon m egnyújtása kiemelt cél. Ezen belül támogatandók a borúti fejlesztések.” Nézzük, hogyan néz ki ez a gyakorlatban! Három neves balatoni borász, Jásdi István, Bende Richárd és az azóta sajnos elhunyt Figula Mihály összefogott, és közös pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. A közös pályázat előzménye, hogy az NFÜ legújabb kiírása szerint legalább három piaci szereplő által alkotott konzorciumok nyújthatnak be pályázatot. A borászok sérelmezték ugyan, hogy ilyen módon megharmadolódik az egy projektre jutó pályázható összeg, mégis összefogtak. A három borászat fejlesztése összehangolható, és egy kifelé nyitott rendszerrel katalizátorává válhat a borvidék egész éves aktivitásának. Engedélyeket szereztek be, terveket készítettek, leadták a kétsz áz oldalas pályázati anyagot, és várták a pozitív döntést, hogy a munkát elkezdhessék. A pályázatot elutasították. Az indoklás szerint a pályázó nem vállalta az audiovizuális egyéb akadálymentesítés output indikátort. Hogy mit jelent mindez egy látványpinc ében, egy borkóstoló helyiségben vagy éppen egy műemlék épületben, azt a bírálók nem kommentálták. Egyébként a kiírásban hivatkozott törvény szerint ezek a követelmények egyébként is közszolgáltatást nem nyújtó projektek esetében csak irányadónak tekintend ők. “Lehet, hogy az volt a cél, hogy ne is pályázzunk?” - tette fel a kérdést az egyik pályázó borász. Mi lehetett a cél vagy az elutasítás valódi oka, miniszter úr? Miért nem kapnak a pályázók kellő segítséget az európai uniós fejlesztési pénzek lehívásáh oz? Miért ütköznek felesleges akadályokba? A Balatonrégió fejlesztése, sikere rajtuk, az ő akaratukon múlik, és jogos lenne az elvárás, hogy a pályázati kiírók és az elbírálók ezt a törekvést támogassák, nemcsak a borászok, hanem a turizmus és az egész or szág érdekében. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Bajnai Gordon miniszter úrnak. Miniszter úr! BAJNAI GORDON önkormányzati és területfejlesztési miniszt er : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magam is nagy tisztelője vagyok Jásdi úr borainak, nem beszélve a közelmúltban tragikusan elhunyt Figula úr borairól, de nem ez vezetett akkor, amikor az Indexen olvasva ezt a cikket, amelyet Jásdi úr ezzel kapcsolatban írt, én magam is haladéktalanul vizsgálatot kezdeményeztem az ügyben, és a következő konkrétumokra derült fény. A jó hír az, hogy a probléma, úgy tűnik, megoldódott. Megoldódott, mert a pályázók fellebbeztek, és a fellebbezés k apcsán megvizsgáltuk, hogy melyik volt az a két ok, ami miatt elutasításra került sor - nem egy ok volt , és úgy tűnik, mindkét ok elhárítható. Az egyik ok, amiről ön nem tett említést, az, hogy a beadott pályázatban - ahol elvárás volt, hogy per, teher- és igénymentes ingatlanokon költsük el a közpénzzel támogatott beruházást - az egyik ingatlan még terhelt volt igénnyel, de később tisztázták, hogy tévedésből egy korábbi tulajdoni lapot adtak be, és arra az időpontra, amikor a pályázat benyújtási határid eje volt, már tisztázni tudták a per, teher- és igénymentességet. A másik probléma volt ez az úgynevezett akadálymentesítési indikátor vállalása, amelyet valóban nem vállaltak. Itt a fellebbezés során megvizsgáltattam kollégáimmal, és úgy szól a pályázati kiírás, hogy értelemszerűen kell ezt értelmezni, nem mereven, és ilyen értelemben felülbíráltuk az első helyi
