Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP):
1682 egységesen tartalmazza a termékeket, szolgáltatásokat és az egyéb kört, ami a kulturális járulék fizetésének az alapja, és a járulékkulcsokat is ugyanebben a mellékletben rendezi. Mindenképpen előny, ahogy az előbb is említettem, hogy ez egy egységes szerkezetben van. Ha alaposan megnézzük még a ’93. évihez képest, akkor azt tapasztaljuk, hogy a termékeknél, szolgáltatásoknál természetesen van egy nagyfokú változás. Hogy másra ne utaljak, államtitkár ú r is jelezte és a kulturális bizottság hozzászólója is, hogy mindazt a technikai fejlődést, ami az elmúlt 15 évben szerepet játszott, itt ezekből a termékekből, szolgáltatásokból teljesen ki tudjuk olvasni. (16.20) Ugyanakkor a hagyományos - úgy látszik, m indenkinek ez a kedvenc példája, és a bizottsági ülésen is ez került szóba - gyermek, ifjúsági képeskönyv, rajzoló- és kifestőkönyv esetében pedig egy járulékcsökkentést javasol a törvénytervezet. Ami az állandóságot jellemzi ezekben a termékcsoportokban - és azt gondolom, ez így helyes , az épület, egyéb építmény kivitelezése, itt sem a termékkör, sem a járulékkulcs nem került módosításra. Ez jelenti az állandóságot ebben a törvénytervezetben. Két dologra kérdeztünk rá a bizottság ülésén, ez is többször elhangzott már az elmúlt percekben. Az egyik, hogy mit jelent ez a változás, milyen nagyságrend lesz az, ami a Nemzeti Kulturális Alap bevételét növelheti. Elhangzott, hogy 2,53 milliárd forintról van szó. Arra kérdeztünk még rá, hogy milyen terület az, a mi ezekből az apró forintokból jön össze, és látjuk, hogy milliárdokat lehet belőle összerakni, amit támogatni kívánnak. Erre is megkaptuk a választ, államtitkár úr is kitért rá, hogy a könyvpiac- és a fesztiválfinanszírozás területére kívánják esetlegesen ezt fordítani. Összességében meghallgatva azt a kimerítő szóbeli tájékoztatót is, amit a Nemzeti Kulturális Alap elnöke tartott a bizottság ülésén, az ellenzéki képviselők kérdés, észrevétel nélkül tartózkodtak a törvénytervezet megszavazásakor, míg a kor mánypárti képviselők általános vitára alkalmasnak tartják a törvénytervezetet. Köszönöm. ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a Házszabály szerint 15 perces időkeretben. Elsőként S chiffer János képviselő úr következik, az MSZPfrakcióból; őt majd Halász János követi, a Fideszből. DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor a törvényjavaslat benyújtásra került és megnéztük, mondhattuk volna azt is, hogy egy technikai jellegű módosításról van szó, hiszen elsősorban a mellékletben szereplő tételeket hagyja el, illetve emel be új tételeket. Ha azonban végignézzük a Nemzeti Kulturális Alap történetét, akkor azt lehet megállapítani, hogy itt egy folyamatról v an szó. A folyamatot nem azért említem, mert mind a '93as módosításnál, mind a '96os módosításnál magam is részt vettem a vitában és most is, hanem azért, mert az alap tevékenységének átalakítása egy folyamatban zajlik, és ennek egyik lépcsőjénél vagyunk most. Akkor, ahogy államtitkár úr mondta, úgy fogalmazódott meg az alap létrehozásának célja, hogy a költségvetéstől független forrás álljon rendelkezésre, illetve az fogalmazódott meg az általános vitában a miniszteri expozéban is, hogy a költségvetés ne m tud annyi forrást a kultúrára fordítani, amennyire igény és szükség lenne, ezért újabb források után nézett. Akkor is, de még ma is szomorúan állapíthatjuk meg, hogy a mecenatúra vagy a civil részvétel a kultúra támogatásában alacsony volt, és még ma is alacsony Magyarországon. Tehát ezért jött létre egy olyan alap, amelyik a kulturális tevékenységek támogatását szolgálná. A furcsa ellentmondásra akkor is, a '93as vitában is rámutatott az előterjesztő, hogy furcsa ellentmondás, hogy míg egyik oldalról a kultúra támogatásra szorul, a másik oldalról jelentős hasznok kapcsolódnak a kultúra értékeihez a kultúra felhasználói területén. Ennek ellenére, hogy ezt
