Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János):
1677 Ezért azok a javaslatok, amelyek elhangoztak, és mivel az én felfogásom szerint mindig a hatalmon levőnek, a kormányon levőnek kell megtennie az első lépést, érdemes olyan ellenzéki képviselők felszó lalásaira utalni, akik véleményüket - akár kritikával együtt is - az elmozdítás, a tegyünk együtt, a jobbítsunk közösen gondolkodásmód köré fonták. Nem kétséges, hogy országunkban a szegregáció, deszegregáció kérdésköre, a halmozottan hátrányos helyzetű ho nfitársainkkal való közös gondolkodás, az ő sorsukon való jobbítás, a romatársadalom integrációjának problematikája nem olyan ügy, ami megkerülhető vagy megkerülendő. Érzem és éreztem azt a felelősségteljes gondolkodásmódot, amely akár a tulajdonosi progra m esetében, akár az “Út a munkához” program tekintetében, akár az “Új tudás” esetében ezt vallotta. Olyan kérdésekről beszélünk, amelyek bár anyagi, financiális eszközöket is igénybe kell hogy vegyenek a köztársaság költségvetéséből és európai uniós forrás okból, de olyan célokat szolgálnak, amelyekre ha program nem íródik, ha megvalósulás nem történik, országunk másfélkét évtized múlva legsúlyosabb, ma nagyon nehezen belátható méretű és spektrumú problémáival állnak majdani utódaink szemben. Ezért akár a h alogatás gondolkodása, akár a “jobb nem konfliktust vállalni” elképzelése hamis és téves. Mi ezt az utat járjuk. Azt az utat járjuk, amikor a kormányzat felelősségével javaslatot indítunk, programokat fogalmazunk meg, ezt kellő szakmai alapossággal és rész letességgel előadjuk, ugyanakkor a korábbiaknál még nagyobb hangsúlyt fektetünk egyeztetésre, vélemények kérésére, vélemények és kritikák elhangzására, majd aztán a mérlegelésre és természetesen a döntésre. Hogy a programoknak vane karakterük, vane polit ikai karakterük, vagy színtisztán szakmai programok, ezt a kérdésfelvetést én dilettánsnak tartom. Azért gondolom így, mert egyébként éppen egy szakmaiságot tükröző program világosan megmutatja azt a mögötte álló elképzelést, hitet, a jövőkép formálását, a melyet minden párt, minden frakció esetében egymáshoz közelebb álló vagy egymástól távolabb álló elképzelések jellemeznek. Mi ezt a programot progresszív baloldali programnak tartjuk. Olyan programnak ugyanakkor, amely nemcsak úgy hat egymásra, hogy kiegés zíti a másikat, itt is utalhatnék olyan felszólalásokra, amelyek tulajdonosi gondolkodásmódot, a szociális kérdésekben a “segély helyett munka” elképzelését az oktatás ügyével szoros és rokoni kapcsolatba hozták, így igaz, a hétköznapokban is, mégsem nemho gy kizárja a program más gondolkodást valló képviselőtársak, szakmai közösségek, állampolgárok egyéni vagy társas véleménynyilvánítását, sokkal inkább azt vonzza. Ilyen kérdésekben érdemes ütköztetni a véleményünket. Ilyen kérdésekben érdemes vitatkozni. Ú gy általában a világról nem gondolom, hogy parlamentben parlamenti képviselők dolga; filozófiai körökben nagyon helyes és fontos, hogy erről szó legyen. Amikor azonban a végrehajtó hatalom felelőssége van rajtunk, nyilván ellenzéki felelősség, nyilván korm ányzati felelősség, akkor minél konkrétabb, minél egyenesebb, minél világosabban megmondja, hogy ez hogyan alakítja a jövőt, nyilván megmondja, hogy milyen terheket ró a közösségre és milyen előnyökkel számol, akkor biztos vagyok benne, hogy ez a vitákat n em nélkülözve, sokkal inkább pozitív értelemben azt vállalva, egyre nagyobb közösség támogatását is élvezi és élvezheti. (16.00) A “Munka - tudás - tulajdon” program együttese azt a célt szolgálja, hogy ezt az országot előbbre vigye, egy jobb országot tere mtsen, teremthessen, az összefogáshoz nagyobb teret és lehetőséget. A továbbiakban is ehhez kérjük ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaink véleményét, munkáját, támogatását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Ors zággyűlés! A politikai vitát lezárom.
