Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
1659 Tisztelt Ház! Ki a szegény, ki a gazdag - ez mindig relatív dolog, de én azt gondolom, hogy Magyarországon arról beszélni, hogy aki egy átlagfizetés 60 százaléka fölö tt van, az már nem szegény, hát finoman szólva ez a valóság ismeretének igen csekély voltáról tanúskodik, kedves képviselőtársnőm. (14.30) Tessék már nekem megmondani, hogy aki mondjuk, havonta bruttó 180 ezer forintot keres, és kétgyermekes családját egye dül tartja el, az tán gazdag?! Az nem szegény? A mai élelmiszerárak miatt, a mai energiaárak mellett azt mondani, hogy 506080 ezer forint fölött kereső már nem számít szegénynek? Ugyan már, ne tessenek már tréfálkozni! (Arató Gergely: Fogalmad sincs a sz egénységről.) Egyébiránt sajnálom, hogy a miniszter úr elment, mert ő legalább az elmondandójával egykori munkaügyi miniszteri múltjához méltóan mégiscsak érzi valahol a problémát, és pontosan ott, ahol van, nevezetesen, hogy munkát kell biztosítani. Én m ár ezt elmondtam ma egyszer, hajlandó vagyok húszszor is elmondani. Ez ráolvasással nem fog menni, ez csak akkor fog menni, ha abban a körben, abban a szektorban, ahol munkát tudnának most is adni, vagy munkahelyük van, csak munkájuk nincs hozzá, arra kere snénk a választ, és ennek nem az a módja, hogy a versenyképesség, ezzel a - hogy is mondjam - kissé elkoptatott dumával jövünk állandóan. Miniszter úr is, elnézést, hogy rá hivatkozom, de pont arról beszélt, hogy olyan munkát kell adni bizonyos helyeken az embereknek, amik nem lesznek versenyképesek. Nem azért kell munkát teremteni az embereknek, mert versenyképesen lehet majd lapátolni a földet, hanem azért, hogy valamiből el tudják tartani a családjukat, és ehhez meg kell teremteni az alapvető lehetőséget . A munka teremtéséről beszéljünk, ne a munkahelyről (Az elnök csenget.), meg ne arról vitatkozzunk, hogy ki szegény meg ki a gazdag! Köszönöm szépen. (Dr. Vojnik Mária: Nem mondtunk ilyet, képviselő úr!) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő ú r. Most következik kettőperces felszólalásával Rétvári Bence képviselő, a KDNPtől. Parancsoljon! DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Haladó hagyományainkat folytatva én is továbbfűznék két korábbi gondolatot. Az egy ik Herényi Károlyé, mert nagyon jó helyen járt szerintem, amikor arról beszélt, hogy vane munka a képzés végén. Sokszor szoktuk mondani, hogy sok diplomás van, de hány szakképzett munkaerő hiányzik. Az elmúlt egykét évben nagyon nagy erőt fordított arra sok MSZPs, SZDSZes kormányzati, önkormányzati tisztségviselő, vezető, hogy a szakképzést alakítsa át. Ez Budapesten elég brutálisan nagy volumenben történt. Nekiugrott a város vezetése huszonegy darab szakközépiskolának, és megpróbálta őket egyesíteni te rületi integrált szakképző központokba, tiszkekbe. Amikor ezek az úgynevezett tiszkek létrejöttek, akkor egy eléggé éles vita bontakozott ki több fővárosi közgyűlési ülésen is. Még az egyik elsőn kérdeztem arra rá Horváth Csaba képviselőtársunktól, aki főp olgármesterhelyettes is, hogy vajon akik kikerülnek onnan, milyen pályakövetési rendszert dolgoztak ki a számukra, honnan jön a visszaigazolás arra, hogy aki az új, megreformált, integrált és eurokonform tiszkből kikerül, kape munkát, abban a szakmában t ude elhelyezkedni, ahova kiképeztük őt közpénzből. Erre csak annyi választ adott, hogy ilyen pályakövető rendszer nincs. Tehát jó lenne, ha lennének a Herényi Károly által jelzett adatok. (TataiTóth András: Az oktatási törvén yben benne van.) De ha nem épül ki a tiszkek végén a szakképzési törvény által kötelezően előírt pályakövető rendszer, és egy közgyűlésen jegyzőkönyvbe nyilvánosan az ezért felelős szocialista politikus kijelenti, hogy nincs ilyen, nem építettek ilyet, akk or nem tudunk ilyen adatokat találni. (Arató Gergely: Ez nem a Fővárosi Közgyűlés.)
