Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
1656 tudásprogramban van, képzés azelőtt, mielőtt bekerülne a képzésbe, hogy végig tudja csinálni: korai fejlesztés, mondja erre a program. De van egy másik oldala is a dolognak - no de hát addig is, amíg ez a program sikerre jut, kell valamit csinálni! Szerintem itt új közgazdasági receptet kell kínálni. Nem azt mondani, hogy a 2 millió képzetlen mindegyikét programszerűen képesek leszünk a következő 45 évben ezen a ké pzési programon keresztül munkához juttatni. Irreális, kérem szépen. Szembe kell nézni ezzel. Hanem kell az alacsony képzettségűek számára is célzott munkaerőpiaci programot csinálni - erről szólnak a közmunkaprogramok , de szerintem nyílt piaci programo kat is csinálni kell. Magyarán a fejlesztéstámogatás rendszerét érdemes átgondolni, hogy ne csak a magas kvalifikációigényű fejlesztéseket támogassuk, hanem abban a térségben, ahol kevés a munkahely és sok a nem képzett ember, ott újjá kell alakítani a fil ozófiánkat, és azt kell mondani, hogy annak a sok százezer embernek kell hozni támogatással ide olyan nyílt munkaerőpiaci programokat, amelyek a versenyszférában is új munkahelyeket teremtenek; egyszerre kell tehát kétfelé pozicionálni magunkat. Ha tehát így van ez a dolog, akkor nem szabad finnyásnak lenni akkor, amikor Magyarország megpróbálja a saját fejlesztési karakterét Európában felrajzolni. Nem lehet prűdnek lenni és azt mondani, hogy mi csak azt a fejlesztést várjuk, amelyik magas hozzáadott érték kel, magas kvalifikációt igénylő módon teremt szűkülő mértékű munkahelyeket. Nyilvánvaló módon ez a magas kvalifikációigény húzza az országot, akár beszállítói körökben is, de rögtön hozzáteszem: rendkívüli módon növeli a termelékenységet, és rendkívüli mó don csökkenti adott körzetben a foglalkoztatási lehetőségeket is. Ilyen értelemben tehát egyszerre két lábon kell állni, kettős célt kell szolgálni: a reáliák és a közgazdasági elgondolások jobb összhangját kell tudni megteremteni a hétköznapokban. Nos, az t szerettem volna a felszólalásommal szemléltetni, hogy nem nézve az ügyek gazdáját - már hogy a megoldásoknak ki a gazdája, hanem az ügyeket tekintve , lehetséges olyan megoldásokat találni, amelyekben közös racionalitásokat találunk, amelyeket együtt kí nálhatunk az ország számára, mert az egészen biztos mindannyiunk számára, akik itt ülünk a teremben, hogy az ország és állampolgárai csak akkor lehetnek sikeresek, ha a saját erőfeszítéseikből boldogulhatnak egyre többen. Azok is csak akkor lehetnek sikere sek, akik az 57 százalék részesei. A többiek számára ez nyilvánvaló módon triviálissá kell hogy váljon. És magunk is olyan intézkedéseket kell hozzunk, hogy számukra ez legyen a követhető út. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) (14.20) ELNÖK (Mandur Lás zló) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Hárman jelezték kétperces felszólalási igényüket. Sorban első Babák Mihály, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselő Asszony! Én nagyon örülök annak, hogy va n dolog, amiben egyetértünk. Ön azt mondta, hogy a felemelkedés alapja a tanulás és a munka. Képviselő Asszony! Ténylegesen egyetértünk, sőt, ha emlékeznek rá, akkor Orbán Viktor ezt számtalanszor mondta, mikor lehetősége volt, és ez ténylegesen így igaz. A magyar ember szeret tanulni, és ahhoz, hogy munkahelyet kapjon, tanulnia is kell, és munkából szeretne megélni. Ez a tisztességes magyar többség. De egyet elfelejtett, képviselő asszony, hogy ehhez jó gazdaságnak kell lenni, ami az önök felelőssége is, k ormányon vannak, és ez a jó gazdaság tud majd munkahelyet biztosítani a képzett és dolgozni akaró embereknek. Most mivel van gond? Azzal van gond, hogy a gazdaság rosszul fungál, rosszul működik, és kevés a munkahely. Lehet, hogy kemény szavakat mondtam, k épviselő asszony, de tudja, egy tanulmánnyal lehet vitatkozni, de a számokkal meg a körülöttem levő valósággal kevésbé. Úgy gondolom, hogy lehet
