Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
1648 szolgáltatásokat nyújtó, hatékony rendszer létrehozását, ezenfelül pedig az alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatási lehetőségeinek segítéséhez mérsékelt minimálbérre lenne s zükség. Ha a hatékonyságot vizsgáljuk, nézzük meg, a hazai és európai uniós pénzekből 20042006 között a foglalkoztatás növelésére 261 milliárd forintot, álláskeresők és munkanélküliek támogatására pedig 250 milliárd forintot fordított az ország, hogy ezek milyen arányban segítették elő a foglalkoztatási szint növekedését. (Bernáth Ildikó: Semmilyenben.) Az “Út a munkához” programban nagyon sok olyan elem található, amely kitörési pont lehet, de azt gondoljuk, és ezt javaslatké nt fogalmazzuk meg, hogy ennek a programnak, ezeknek a programpontoknak a monitoringja, ellenőrzése is nagyon szükséges ahhoz, hogy ezeknek a pénzeknek a hatékonyságát lehessen vizsgálni. Egy példát emelnék ki, amiről már szó esett itt a vitában, a Start R égió kártya, ez a leghátrányosabb térségekben bevezetendő járulékkedvezménnyel ösztönözné a foglalkoztatás bővülését - de ennyi és nem több. A többi program nem az új munkahelyek teremtését ösztönzi. Az intézkedési terv sok pontja a munka nélkül élők átkép zésére koncentrál. Feltehetjük a kérdést, hogy a munkanélküliek átképzésére fordított összegek milyen hatékonysággal működtek. Átképezhetjük a munkanélkülieket, abból viszont nem lesz munkahely. A Szabad Demokraták Szövetsége nevében tehát sokkal bátrabb é s reformértékű lépésekre biztatnánk a kormányt. Sokkal többet lehetne bízni a piacra, a civil szférára, a kormányzati beavatkozásnak pedig inkább közvetett módját tartanám üdvösnek. A munkahelyek teremtésére ösztönöző kormányzati intézkedések, adó- és járu lékcsökkentések jelenthetnek kiutat ebből az ördögi körből. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A tapsvihar végén áttérnénk a következő felszólalóra. Rét vári Bence, a KDNP képviselője következik. Öné a szó. Parancsoljon, képviselő úr! DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, kicsit zavarban voltam, hogy most ellenzéki vagy kormánypárti hozzászólást hallhat tunk az előzőekben, és így a sorrendiségben ki következne, kormánypárti vagy ellenzéki képviselő. De kétharmadában olyan dolgokat hallottam, amelyek szívemhez közel állóak voltak, tehát örömmel töltött el ez az arány. (Derültség az ellenzéki oldalon.) Ami a címet jelenti, “Munka - tudás - tulajdon”, kicsit más sorrendbe téve, tudás, munka, tulajdon kapcsán valóban ez egy nagyon jó címválasztás, hiszen ez egy öngerjesztő folyamat, és ez egy pozitív spirálba hozhat akár személyt, akár országot is. Hiszen a tu dás révén valaki munkához juthat, a munkája révén tulajdont szerezhet, és a tulajdona pedig megadja a lehetőséget arra, hogy akár ő, akár a gyerekei továbbképezzék magukat, és ezáltal mind önmaguk, mind a családjuk jobb létben legyen. Kár, hogy ami emögött van, főleg az utóbbi években, annak nincs köze ehhez az öngerjesztő pozitív spirálhoz, hanem inkább egyfajta negatív spirálról van szó. Amikor Kóka János frakcióvezető úr elkezdte beszédét, és beszélt korábbi 12 pontokról, 48 pontokról, száz napokról, és azt mondta önkritikaként, hogy az volt a gond azoknak a programoknak a megfogalmazásakor, hogy ugyan támogathatóak voltak, ugyan pozitív dolgok voltak benne, de nem néztek a problémák mélyére, és nem a gyökerüket akarták megfogni, és onnan fogva kiráncigál ni a szociális leszakadásból azokat, akik rosszabb sorsúak, akkor volt az a pillanat, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr felállt, és kiment a teremből. Ez egy emlékezetes pillanat szerintem mindnyájunk számára. Pontosan azt veti fel, hogy lehet a le gszebb szó, legszebb grafikon és a legszínesebb ábra is ebben a programban, de vajon mennyire hiteles az, ami ebben megfogalmazódik. Mennyire várhatjuk el, hogy ezek valóban megtörténnek? A hitelességnek talán legfőbb mércéje az a teljesítmény lehet, ami a z elmúlt években zajlott. Nagyon sok adat elhangzott itt, akár százalékokban, akár abszolút számokban. Képviselőtársaim is
