Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
1636 ebben a folyamatban, hogy az ügyletek, a tranzakciók a tőzsdepiac valódi piaci keretei között valósuljanak meg. (12.50) Az új tulajdonosoknak természetesen vállalniuk kell a tulajdonlással járó kockázatot és felelősséget is. Remélhetőleg ez tényleg hozzájárul majd egy olyan új tulajdonosi kör kialakulásához, amely elősegítheti egy korszerű tulajdonosi gondolkodásmód, pénzügyimegtakarítási kultúra megjeleníté sét társadalmunkban. Elengedhetetlen a programba bevonni kívánt társaságok hatékonyságnövelése és az európai uniós jogszabályi környezet figyelembevétele is. Gondolok itt elsősorban a diszkrimináció tilalmára vonatkozó szabályozásokra. Vannak előzetes info rmációink arról - ma is elhangzott államtitkár úr felvezetésében, és benne van a levegőben , hogy mely társaságok bevonásáról lehet szó. Mivel erről konkrétumokat igazából nem tudunk, és valóban egy hosszas előkészítő munkát igényel ennek kidolgozása, enn ek elemzésében most nem merülnék el. Fontosnak tartom azonban, hogy egy többéves programban az állam folyamatosan fenntartsa a megfelelő kínálatot ehhez a programhoz, és minden egyes esetben meghatározó maradjon a bevont társaságokban az állami tulajdoni h ányad. Valószínűsíthető, hogy a lakosság befektetők bizalmát az állami tulajdonosi védőernyő tudja biztosítani, erősíteni. Nagyon következetes és határozott tulajdonosi döntésekre van szükség ahhoz, hogy a programba bevonni kívánt társaságokat alkalmassá t együk a tőzsdei szerepvállalásra egy ilyen új tulajdonosi struktúrában is. Még egyszer hangsúlyozom azt, hogy tovább kell keresni azokat a cégeket, nemcsak a már említetteket, hanem adott esetben másokat is, és egy olyan portfóliót kell kialakítani, amelyi k ebbe a programba bevonható, és a kiválasztott cégeknél nyilvánvalóan végre kell hajtani egy hatékonyságnövelő programot is. Kalkulálnunk kell azzal is, hogy az ily módon történő privatizáció nyilvánvalóan nem optimális a privatizációs bevé telek maximalizálása és így az államadósság csökkentése szempontjából. El kell gondolkoznunk azon is, hogy valódi szakmai befektetők hiányában az érintett állami tulajdonú vállalatok menedzsmentje fölött mennyire lesz érdemi a szakmai tulajdonosi kontroll. Másik oldalon persze a tőzsdei nyilvánosság nyilván ösztönözheti a menedzsmenteket majd egy hatékonyabb működésre, és így az állami tulajdoni hányadnak is valószínűleg lesz nagyobb hozadéka, ha a tőzsdei nyilvánosság ezt a működést elősegíti. Ösztönöznünk kell a kedvezményes tulajdonhoz jutás keretei közt azt is, hogy az új tulajdonosi kör ne rövid távon gondolkozzon - ez egyértelmű érdek , ne gyors pénzügyi nyereség realizálására törekedjen, hosszú távú befektetésekben gondolkozzanak az új tulajdonosok. Számolnunk kell azzal is, hogy a programban részt vevők egy része esetleg csak úgynevezett strómanként fog közreműködni. Vigyázzunk erre, meg kell keresnünk, meg kell találnunk annak a lehetőségét, hogy kiszűrjük a spekulánsokat. Szükséges a hazai és nemze tközi jogi keretek teljes körű áttekintése, az új jogi szabályozórendszer kialakításának részletes ütemezése, ütemterve. Részletes elemzés és háttértanulmány szükséges ahhoz is, hogy ennek a programnak vajon ténylegesen mi a keresleti háttere, az alternatí v befektetési lehetőségekhez képest milyen mértékben mozgósíthatók a magyar háztartások megtakarításai, mennyire konvertálhatók ezek a források a tőzsdepiac felé. Különböző szakértői vélemények 1000 és 3000 milliárd forint közé becsülik azt a lakossági meg takarítási mennyiséget, amely elvileg mozdítható. A tőzsdei részvények értéke ismereteink szerint - ezt az államtitkár úr is mondta a bevezetőjében - mintegy 340 milliárd forint, ehhez képest ez a fenti 10003000 milliárd forint közé becsült keresleti hátt ér egyáltalán nem kevés, de anélkül nekivágni ennek a programnak, hogy nem tudjuk igazán jól behatárolni, valószínűsíteni azt a nagyságrendet, hogy mit célzunk meg, miről is beszélünk, rendkívül kockázatos dolog. Tehát fontosnak tartom ennek a nagyságrendn ek egy tényleges szakmai megbecsülését, tanulmányok alapján egy kidolgozását ennek. A magyar háztartások körülbelül felének van valamilyen
