Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 12 (122. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló törvényjavaslat; valamint az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól és a társadalombiztosítási és szociális e... - KISS FERENC (MSZP):
164 KISS FERENC (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én egy másik területről szeretnék szólni, ez nem az 1 és 2 forintosokat érinti, de érinti az alkalmazottakat, a munkavállalókat. Ez pedig a társadalombiztosítási nyuge llátásról szóló törvény módosításánál a korkedvezmény. Felvetődött a kérdés, mint ahogy a bizottsági ülésünkön is, hogy miért került törvényjavaslatba. Úgy gondolom, az államtitkár úr is indokolta, hogy az Érdekegyeztető Tanács megállapodásában szerepelt, hogy a kormány ezt beterjeszti. Az autóbuszok típusfüggősége 1992től érinti az autóbuszvezetők korkedvezményét. Mint ahogy az előterjesztés is írja, az elmúlt években jelentősen megváltoztak az autóbuszok műszaki paraméterei. Amíg korábban a műszaki állap ot volt a meghatározó, addig ma a forgalom okozta stressz miatt kérik az autóbuszvezetők, hogy ők is legyenek jogosultak korkedvezményre abban az esetben, amikor menetrend szerinti tömegközlekedést végeznek autóbusszal. Az is fölvetődö tt, hogy ez a létszám hány főt érint. A Volánszakmában a típusfüggő korkedvezményre jogosultak száma 10 800 fő, míg ha a típusfüggetlenséget bevezetjük, az 12 500 főt érint. Természetesen ehhez hozzájönnek az egyéb foglalkoztatók, mint a legnagyobb, a BKV is. Nem mindegy természetesen, hogy mibe kerül ez. Varga Mihály képviselőtársam is utalt rá, hogy ez 3035 főt jelent. Igen, ha ezt 2008ban vezetjük be 2010ig, akkor azoknak, akiknek hiányzik az öt év, ez az egykét év, amíg ezt meg tudják szerezni, ez jelenthet nekik egy korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget. Hisz vannak olyan félreértések is, vannak, akik úgy gondolják, hogy ezzel a törvénymódosítással mi visszamenőleg teljes egészében legalizáljuk a típusfüggetlen korkedvezményre való jogosultságot. Tudomásul kell venni, hogy azok a járművek, amelyek a törvény hatálybalépésétől kezdve voltak, azok jogosítottak korkedvezményre. Napjainkban, sőt az elmúlt 68 évben az eszközpark bővülésével olyan nagy számban kerültek be járművek a közforgalomba, amelye k műszaki fejlettségük, az ergonómiai kialakításuk kapcsán kevésbé egészségre ártalmasak, kevesebb betegséget okoznak a járművezetőknek. Ugyanakkor ők is elmondhatják… - és ezek a típusok, akár a nyugati márkák, akár már a Magyarországon gyártott autóbuszo k az ezeket vezető járművezetőknél már nem tették lehetővé, hogy jogosultságot szerezzenek a járművezetők korkedvezményre. Ezzel a törvénymódosítással próbáljuk ezt a típusfüggetlenséget 2010ig, amikor is tényleg felül kell vizsgálni, hogy ne az autóbusz típusa és ne a munkakör, hanem az elvégzett tevékenység jelentsen kockázatot és korkedvezményre történő jogosultságot. Hogyan készültek fel a munkáltatók e törvény módosítására? (10.30) Ismeretes, hogy 2007től a korkedvezményes pótlék, a 13 százalék bevez etésre került, és azt az első évben az állam átvállalta a nyugdíjbiztosító felé. 2008ban a munkáltatóknak már ennek az egynegyedét finanszírozni kell. Bizony dilemmába kerülnek a munkáltatók, hogy hogyan tudnak megfelelni ezeknek a követelményeknek, hogya n tudják előteremteni az ezzel járó többletköltséget. Az, hogy kibővítettük és típusfüggetlenné tettük a korkedvezményt, újabb többletterhet jelent. Természetesen a lehetőség megvan arra, hogy azok a munkáltatók, akik igazolják, bizonyítani tudják, hogy mi ndent megtettek a műszaki fejlesztéssel azért, hogy az egészségkárosító hatást csökkentsék, kérhetik a korkedvezményes járulék megfizetése alóli mentesítést. Ez egy bonyolult folyamat, és úgy gondolom, ebben a különböző hatóságoknak a foglalkozásegészségü gytől kezdve a Nemzeti Közlekedési Hatóságig komoly szerepük és feladatuk lesz a jövőben. De arra fel kell készülnünk, hogy ezzel foglalkozni kell. Arra az indoklásra, hogy készülni tudjanak, ezért a május 1jei bevezetést javasolja a törvényjavaslat, az a meglátásom, hogy erre készültek a cégek, hiszen kötelező volt már eddig is kimutatni és nyilvántartani ezeket a költségeket. Erre a program már rendelkezésre áll. Úgy gondolom, annak érdekében, hogy megfeleljünk az Érdekegyeztető Tanácsban történt
